Seite 99 [99]
NYELVEK HÍDSZEREPBEN
me
BEVEZETÉS A HÍDSZEREPŰ NYELVEK ELÉ
Kelet-Közép-Európa népei, országai az államalapítások óta Közép-Európa részé¬
nek tekintik magukat: az államszervezet és a gazdasági rendszer és az egyház
felépítése, működése a régiótól nyugatabbra fekvő államokéhoz hasonlóan alakult,
egészen a második világháború végéig. A közösséghez való tartozásnak termé¬
szetesen nemcsak politikai, gazdasági, katonai, hanem kulturális és nyelvi vo¬
natkozásai is vannak. A római vagy a bizánci keresztény egyházhoz való tartozás
meghatározta a kulturális dominanciát is, ami kihatott a két egyház által uralt
terület egészére és az ott élő, sokféle etnikumú, saját hagyományokkal rendel¬
kező népesség kultúrájának alakulására. Nyelvi szempontból meghatározó lett
egészen a 18. század végéig a népnyelvek feletti, elsősorban írásban és a szakrá¬
lis, oktatási, valamint államigazgatási és nemzetközi diplomáciai helyzetben
használt közvetítő nyelv, a latin, illetve a bizánci egyházhoz kapcsolódó óegyhá¬
zi szláv alkalmazása. A fejezetben a népek, nyelvek és kultúrák között hídszere¬
pet betöltő, ún. közvetítő nyelveket vesszük sorra. Ezek egy részét az areális
nyelvészet kutatási területének bemutatása során már említettük, de ebben a
fejezetben a nyelvpolitikai szerepük is előtérbe kerül.
A közvetítő nyelvek alkalmazását mindig az eltérő nyelveket beszélő, de egy¬
mással valamilyen okból kommunikációra kényszerülő közösségek igénye hozza
létre és tartja életben. A nyelvi kompetencia a használati értéktől függően a
nyelvtani és szókincsbeli egyszerűsítéstől és kizárólagos szóbeliségtől a legma¬
gasabb államigazgatási és tudományos igényeket is kiszolgáló szó- és írásbelisé¬
gig terjedhet. Egy közvetítő nyelv tehát szolgálhatja két vagy több nép között a
kereskedelmi kapcsolatokat, de betölthet szélesebb körű funkciót is: egy megha¬
tározott kultúrkörben -— akár több országban, kontinensen is — lehet egy-egy
korszakban az írásbeliség nyelve, a műveltség hordozója, a törvények rögzítésé¬
nek eszköze. Lehet azonban egy szövetségi rendszer szimbóluma is: ilyen volt az
orosz nyelv a második világháború után a rendszerváltásig a Varsói Szerződés
katonai, illetve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) szervezében
részt vevő kelet-közép-európai országok többsége számára. Napjaink nemzetközi
közvetítő nyelvei is ilyen feladatokat látnak el: részben kommunikációs eszközként
«97 «