Oldal 92 [92]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG két végpontját. A nyelvi sztenderdek kialakulása előtti állapothoz képest Európában ma sokkal pontosabban meghatározható, hogy meddig terjed egy-egy nyelv, vagy akár egy-egy dialektus határa. A nyelvföldrajzi és dialektológiai kutatások módszerei megfelelő kiindulásul szolgálnak ehhez, emellett a keletközép-európai régióban létrejött nemzetállamok pontosan megnevezik a náluk honos hivatalos nyelvet — főként, ha ez a megnevezés a szomszédoktól való elkülönülés hangsúlyozására is szolgál. Talán az egyik legérdekesebb példa a szerb—horvat—montenegroi hármasból az utóbbi, amely a hagyományos nyelvtörténeti felfogás szerint a szerb egy dialektusa, de mivel 2007-ben Montenegró az alkotmányában önállóként jelölte meg, 2009-ben pedig a kodifikációja is megtörtént, így mindenkinek önálló nyelvként kell hozzá viszonyulnia.?" Azokat a nyelveket, amelyek rendelkeznek kiépített, az oktatásban, hivatalos nyelvhasználatban követendő sztenderd változattal, emellett azonban kölcsönösen érthetőek is egymás számára, mivel egyazon nyelvjárás-kontinuumhoz sorolhatók, a nyelvtudományi szakirodalom Ausbau nyelveknek (magyarul: ráépülő, hozzátoldó, kiépített) nevezi. Egy másik csoportot alkotnak az Abstand (különálló) nyelvek, amelyek minden más nyelvtől különböznek. Vannak ez utóbbiak között olyanok, amelyeknek a rokonságát is lehetetlen, vagy legalábbis nehéz megállapítani (baszk), de ebbe a csoportba tartozik a Kelet-Közep-Euröpäban rokontalan magyar nyelv is a maga egymashoz k6zeli dialektusaival.’* Trudgill ennek a fogalomnak a nyelv- és identitáspolitikai vonatkozását hangsúlyozza: Az Abstand nyelvek nyelvi státusa vitathatatlan, mert a nyelvi távolság mértéke az ilyen nyelvek és más nyelvek között olyannyira jelentős, hogy nem lehet őket , összetéveszteni" más nyelvekkel. A magyar például ilyen Abstand nyelv: területi nyelvjárásai egymáshoz hasonlóak, ugyanakkor hangtani, nyelvtani és szókészlettani szempontból sem a szomszédos nyelvekhez, sem a magyar legközelebbi rokon nyelveihez nem állnak közel. [...] Az Ausbau nyelveket ettől eltérően nem nyelvi (vagyis nem hangtani, nyelvtani és szókészlettani) tulajdonságaik, hanem sokkal inkább történeti, kulturális és politikai tényezők miatt tekintik önálló nyelvnek. Például a bizonyos fokig kölcsönösen érthető dánt és norvégot, vagy a svédet és a dánt nem azért tartják számon önálló nyelvekként, mert nyelvi szempontból jelentősen különböznek egyMárkus Andrea: 5 ÚJ" déli szláv irodalmi nyelvek, in Bárdos Vilmos (szerk.): A szótól a szövegig, Budapest, Tinta, 2012, 173-177. Heinz Kloss: ,Abstand Languages’ and ,Ausbau Languages’, Anthropological Linguistics, vol. 9, 1967/7, 29-41; Fejes Läszlö: Nyelv vagy nyelvjäräs?, Nyelv &s Tudomany, 2012. augusztus 27. Nyelv es Tudomäny- Föoldal - Nyelv vagy nyelvjárás? (nyest.hu) 126 Peter Trudgill: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába, ford. Sándor Klára, Szeged, JGYTE, 1997, 12, 46. 12! a + 90 +
