Oldal 92 [92]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
két végpontját. A nyelvi sztenderdek kialakulása előtti állapothoz képest Euró¬
pában ma sokkal pontosabban meghatározható, hogy meddig terjed egy-egy
nyelv, vagy akár egy-egy dialektus határa. A nyelvföldrajzi és dialektológiai
kutatások módszerei megfelelő kiindulásul szolgálnak ehhez, emellett a kelet¬
közép-európai régióban létrejött nemzetállamok pontosan megnevezik a náluk
honos hivatalos nyelvet — főként, ha ez a megnevezés a szomszédoktól való el¬
különülés hangsúlyozására is szolgál. Talán az egyik legérdekesebb példa a
szerb—horvat—montenegroi hármasból az utóbbi, amely a hagyományos nyelv¬
történeti felfogás szerint a szerb egy dialektusa, de mivel 2007-ben Montenegró
az alkotmányában önállóként jelölte meg, 2009-ben pedig a kodifikációja is
megtörtént, így mindenkinek önálló nyelvként kell hozzá viszonyulnia.?"
Azokat a nyelveket, amelyek rendelkeznek kiépített, az oktatásban, hivatalos
nyelvhasználatban követendő sztenderd változattal, emellett azonban kölcsönö¬
sen érthetőek is egymás számára, mivel egyazon nyelvjárás-kontinuumhoz so¬
rolhatók, a nyelvtudományi szakirodalom Ausbau nyelveknek (magyarul: ráépü¬
lő, hozzátoldó, kiépített) nevezi. Egy másik csoportot alkotnak az Abstand
(különálló) nyelvek, amelyek minden más nyelvtől különböznek. Vannak ez
utóbbiak között olyanok, amelyeknek a rokonságát is lehetetlen, vagy legalábbis
nehéz megállapítani (baszk), de ebbe a csoportba tartozik a Kelet-Közep-Euröpä¬
ban rokontalan magyar nyelv is a maga egymashoz k6zeli dialektusaival.’* Trudgill
ennek a fogalomnak a nyelv- és identitáspolitikai vonatkozását hangsúlyozza:
Az Abstand nyelvek nyelvi státusa vitathatatlan, mert a nyelvi távolság mértéke az
ilyen nyelvek és más nyelvek között olyannyira jelentős, hogy nem lehet őket , össze¬
téveszteni" más nyelvekkel. A magyar például ilyen Abstand nyelv: területi nyelvjárá¬
sai egymáshoz hasonlóak, ugyanakkor hangtani, nyelvtani és szókészlettani szem¬
pontból sem a szomszédos nyelvekhez, sem a magyar legközelebbi rokon nyelveihez
nem állnak közel. [...] Az Ausbau nyelveket ettől eltérően nem nyelvi (vagyis nem
hangtani, nyelvtani és szókészlettani) tulajdonságaik, hanem sokkal inkább történe¬
ti, kulturális és politikai tényezők miatt tekintik önálló nyelvnek. Például a bizonyos
fokig kölcsönösen érthető dánt és norvégot, vagy a svédet és a dánt nem azért tartják
számon önálló nyelvekként, mert nyelvi szempontból jelentősen különböznek egy¬
Márkus Andrea: 5 ÚJ" déli szláv irodalmi nyelvek, in Bárdos Vilmos (szerk.): A szótól a szövegig,
Budapest, Tinta, 2012, 173-177.
Heinz Kloss: ,Abstand Languages’ and ,Ausbau Languages’, Anthropological Linguistics, vol.
9, 1967/7, 29-41; Fejes Läszlö: Nyelv vagy nyelvjäräs?, Nyelv &s Tudomany, 2012. augusztus 27.
Nyelv es Tudomäny- Föoldal - Nyelv vagy nyelvjárás? (nyest.hu)
126 Peter Trudgill: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába, ford. Sándor Klára, Szeged,
JGYTE, 1997, 12, 46.
12!
a
+ 90 +