Page 73 [73]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP
regionális (szepességi cipszerek, moldvai csángók), diaszpóra- (magyarországi
görögök, kanadai romák) és szérvanykisebbségeket.*°
Az őshonos kisebbségeknek elsődlegesen lokális és nyelvi identitásuk van.
Nyelvi dominanciájuk a társadalmi környezettől, annak elvárásaitól, az etnikai
településviszonyoktól, az iskolázottság mértékétől, a saját nyelven történő mun¬
kavállalási lehetőségtől, a nyelvük mindennapi presztízsétől és hasznosságától
függően alakul ki. Ezek a tényezők befolyásolják, hogy felcserélő vagy hozzáadó
típusú kétnyelvűség jellemzi-e majd a közösséget.
Ezzel szemben a diaszpórában élő bevándorlók számára létkérdés a gyors
alkalmazkodás az új országhoz, nemcsak társadalmi, hanem nyelvi szempontból
is. Ez azt jelenti, hogy ha hosszú távon, esetleg véglegesre tervezik a tartózkodá¬
sukat az új környezetben, a felcserélő kétnyelvűség lesz rájuk jellemző, a befoga¬
dók nyelvét fogják átadni az újabb nemzedékeknek, és anélkül, hogy erre törvény
kényszerítené őket, két-három generáció alatt lezajlik a teljes és önkéntes nyelv¬
csere. Más a helyzet azokkal a 20-21. századi új kivándorlókkal, akik csak meg¬
határozott ideig maradnak. Ők az idegennyelv-tanulást a saját szempontjaik
miatt fontosnak tartják, ugyanakkor azt is, hogy a gyermekeik egy idegen nyelvet
minél magasabb szinten tudjanak, és minél kiteljesedettebb készségekkel ren¬
delkezzenek. Ezzel párhuzamosan arra törekszenek, hogy az anyanyelv teljes
kompetenciája megmaradjon, folyamatosan fejlődjék, és ne alakuljon át korláto¬
zott, származásnyelvi kompetenciává.
A nyelvek közötti egyensúly, illetve a nyelvi dominancia kérdése
Kiegyensúlyozott (balansz) egyéni kétnyelvűség ritkán fordul elő, és nagyon
tudatos fejlesztést igényel a családtól. Akkor alakulhat ki, ha a szülők mindegyi¬
ke kezdettől a saját nyelvén kommunikál a gyermekével, és egészen addig tart,
amíg a külső környezet (játszótér, óvoda, iskola) nyelvi hatása meg nem jelenik.
Ha az első három évben elkezdődik a második nyelv elsajátítása, akkor a beszé¬
lők korai kétnyelvűek lesznek, később pedig ún. késői kétnyelvűséggel számol¬
hatunk, ami nem függ az életkortól, a minőség, a nyelvi kompetencia azonban
eltérő lehet az elsajátítás spontán jellege és környezete, valamint az irányított
tanulás különbségei miatt.
95 Szarka László: A közép-európai kisebbségek tipológiai besorolhatósága, in Szarka László: Kisebb¬
ségi léthelyzetek, közösségi alternatívák, Budapest, Lucidus, 2004, 114-115.
+ 71°