Seite 67 [67]
OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP Nagyon jelentős a román nyelvhasználat szempontjából ez a változás, hiszen a pap — a kétnyelvű közösségbe kerülésekor — csak a romániai sztenderd román nyelvet beszélte, tehát nem ismerte a kétegyházi román nyelvjárást, továbbá nem tudott magyarul sem, így Kétegyházán kezdte el mindkettőt tanulni. Ez azért érdemel említést, mert azok a román ortodoxok, akik már nem beszélik a román nyelvet, nem tudnak a saját vallásuk szerinti papjukkal kommunikálni. Továbbá azok sem beszélnek a pappal románul, akikben a saját nyelvjárásukról kialakult az a sztereotípia, amely szerint saját román nyelvváltozatuk kevésbé helyes.?? A fentebb bemutatott élőnyelvi példák után következzék a nyelvérintkezésekkel foglalkozó társasnyelvészeti terület, a kontaktológia főbb jellemzőinek és interdiszciplináris kapcsolatainak bemutatása. Az eddigiekből is kirajzolódott a kontaktológia legfontosabb jellemzője: nevezetesen, hogy a nyelvérintkezések okaival, jelenségeivel és következményeivel foglalkozó, döntően nyelvtudományi hangsúlyú, de a társadalomtudományokhoz (szociológia, kisebbségtudomány, politológia, antropológia, néprajz) is tartozó kutatási terület, amely arra kíváncsi, miért és hogyan jelenik meg egy nyelv hatása a másikban. A magyar nyelv kapcsolati hálójából két területet mutattak be a fenti példák, az egyik esetében az eredeti nyelvközösségtől eltávolodott, diaszpórában élő, egy másik, magas presztízsű nyelv, az angol hatása alá került beszélőközösség köztesnyelvi vonásait, valamint egy őshonos, a saját sztenderdjétől távol eső kisebbségi anyanyelvváltozat visszaszorulását és nyelvcseréjének folyamatát egyetlen népcsoport, a magyarországi ortodox román vallási közösség példáján. Mivel Kelet-Közép-Európa minden országára jellemző a kivándorlás, a magyar nyelv példája kiterjeszthető bármelyikre, akár az angol, akár a német, akár a spanyol vagy a francia nyelvi kölcsönhatás vizsgálatával. A kontaktológia elméleti kereteit, tipológiáját és alapfogalmait, így a direkt és indirekt átvételt, a kódváltást, kódkeverést és ezek szlovák és román nyelvi vonatkozásait részben Lanstyák István 2002-ben publikált alapozó tanulmányából, ? majd annak egy kontaktuspárt kifejtő, későbbi változatából,"! részben Benő §2 Borbély Anna: Kétnyelvűség. Variabilitás és változás magyarországi közösségekben, Budapest, L'Harmattan, 2014, 163. 83 Lanstyak Istvan: A nyelvérintkezés szakszökincseröl. Szäz fogalom a kontaktolögia tärgyköreböl, in Gyurgyík László — Kocsis Aranka (szerk.): Társadalom — tudomány. Tanulmányok a Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport műhelyéből, Pozsony, Kalligram, 2002, 73—95. 84 Lanstyák István: Abszolút és relatív kontaktushatás, in É. Kiss Katalin — Hegedűs Attila — Pintér Lilla (szerk.): Nyelvelmélet és kontaktológia 3., Budapest-Piliscsaba, Szent István Társulat, 2016, 46-65. +65 +
