Page 65 [65]
OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP hatása is része a térség általános nyelvi jellemzőinek." Azonos vonás minden esetben az, hogy a kivándorlók számára nagyon fontos motiváció a befogadó ország nyelvének megismerése, hiszen a mindennapokban nélkülözhetetlen tudásról van szó. Nyilvánvalóan a tömeges kivándorlók első csoportjai, akik ráadásul sok esetben analfabéták voltak, és csak néhány hónapra tervezték távollétüket, kevésbé voltak motiváltak, csak a legfontosabb elemeket tanulták meg, de a mindennapok lexikai kontaktusait még így sem tudták elkerülni. Az új, idegen fogalmak az új nyelvből épültek be a szlovák, román, lengyel stb. nyelv valamely dialektusát beszélő egyén nyelvhasználatába. A politikai okból kivándorlók jóval motiváltabban igyekeztek integrálódni — és ebben a nyelvtanulásnak kulcsszerep jutott —, hiszen számukra a visszatérés reménye csekély volt. Igyekeztek megtartani az otthoni életszínvonalukat, olyan munkát vállalni, amit megszoktak, amihez értettek, ehhez azonban elengedhetetlen feltétel volt a nyelvtudás. A legújabb nemzedék, a 21. századi gazdasági kivándorlók már felkészülten, jó, a célországnak megfelelő idegennyelvi alapokkal vágnak neki a kalandnak, aminek az időtartamát az első nemzedékhez hasonlóan ők sem látják előre. A felnőttek számára természetes az idegennyelvi munkavégzés, gyermekeiket pedig a befogadó ország oktatási rendszere fogadja be. Ugyanakkor azok a családok, amelyek nyitva akarják hagyni a visszatérés lehetőségét is, vagy szeretnék átadni a család eredeti nyelvét az utódaiknak, anyanyelvi foglalkozásokat, hétvégi iskolákat, közösségi alkalmakat (táborok, ünnepek) szerveznek a gyermekeik számára. Nyelvpedagógiai szempontból az így kialakult nyelvváltozat elnevezése örökségi nyelv vagy származásnyelv, a jellemzője pedig az, hogy az írott nyelvi kompetencia háttérbe szorul, ha volt is, leépül — mivel nincs igazán szükség rá —, a beszélt nyelv pedig a kivándorolt közösségen belül használható csak. A kivándorolt egyének és közösségek életmódját, beilleszkedését és ezekhez kapcsolódó nyelvi vonatkozásokat először a szociolingvisták kutatták. A nyelvtervezés egyik klasszikusa, Einar Haugen az amerikai norvég kétnyelvű közösségek nyelvhasználatának egy egész könyvet szentelt 1953-ban. 9 Az oktatás és annak közvetítő nyelve a diaszpóraközösségek számára is kulcskérdés volt. Kezdetben az ideiglenesség miatt természetesnek tűnt, hogy az anyanyelvet beszélő pap, tiszteletes anyanyelvi oktatást szervezzen a gyermekeknek, azonban gyorsan kiderült, hogy nem 7 Több szépirodalmi alkotás is foglalkozik a témával, így egyebek között Oravecz Imre: A rög gyermekei című, szociográfiai regény trilógiájának 2. kötete, a Kaliforniai fürj (Budapest, Magvető, 2020), amely egy kivándorolt család történetén keresztül az egymást követő nemzedékek fokozatos nyelvváltását is végigkíséri. 8° Einar Haugen: The Norwegian Language in America, a Study in Bilingual Behavior, Volume 1: The Bilingual Community; Volume 2: The American Dialects of Norwegian, Bloomington, Indiana University Press, 1953. +63 +
