Oldal 62 [62]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
létrejöttéhez vezetett." Az orosz esetében tehát nem lehet térben és időben ki¬
terjedt areális hatásokról beszélni. A magyarban is megjelentek az orosz novel¬
lák, regények, drámák közvetítésével azok a nemzetközivé vált műveltségszavak,
amelyek eredeti formájukban és jelentésükkel illeszkedtek be a nyelvbe (trojka,
szamovár, matrjoska, pirog, vodka), majd a második világháború idején a tükör¬
fordításként vagy reáliaként átvett szovjet politikai terminusok (sovjet — tanács;
zabrat’ — zabrálni felvenni vkitől valamit; malenkij robot meghatározatlan
idejű kényszermunka). A legutóbbi idők két legnépszerűbb orosz eredetű nem¬
zetközi szava, amely nemcsak ebben a régióban terjedt el, hanem az egész világ
megismerte: a glasznoszty és a peresztrojka.
A szláv nyelvek szétválása viszonylag későn, a 11-12. században fejeződött be.
A szétválásban Karel Horálek szlavisztikai tankönyve szerint a magyarok Kárpát¬
medencébe való betelepedésének is szerepe volt: ,,érkezésiikkel a szlávságot
földrajzilag két különálló részre osztják, amelyeken belül még további válaszfa¬
lak keletkeznek államhatárok formájában, amelyek akadályozzák a társadalmi
érintkezést s ezzel a nyelvi változások nagyobb földrajzi elterjedését is7."? A
magyar nyelv szempontjából fontos, hogy kezdetben a szláv nyelvek általában
mint egy új kultúra átadói szerepeltek, és szinte lehetetlen elkülöníteni, hogy
melyik ma ismert nyelv játszott domináns szerepet, viszont később, a 16-17.
században már pontosan meghatározható az átadó nyelv. Természetesen nemcsak
a magyarra, hanem egymásra is hatással voltak — igy a cseh és a szlovák, a szerb
és a horvát dialektusok közvetlenül és folyamatosan is hatottak egymásra, a
nyugati és a déli szláv nyelvek pedig a belső vándorlásokkal összefüggésben,
szakaszos areális jegyeket mutatnak.
Ezeknek az areális kapcsolatoknak az intenzív szakasza a térség nyelveinek
sztenderdizálásáig, tehát a normatív (irodalmi) változatok létrejöttéig tartott,
majd a 20. században, az új államok megalakulásával kezdődött újra, amikor a
kisebbségi-tôbbségi viszony mentén új értelmezést kapott. Ezzel a szakasszal
viszont már a kétnyelvűség-kutatás és a kontaktológia foglalkozik.
7 Csernicskó István: Az ukrán szociolingvisztika nyelvszemlélete a szurzsik megítélésének tük¬
rében, in Kontra Miklós et al. (szerk.): Elmélet és empíria a szociolingvisztikában, Budapest,
Gondolat, 2013, 119-136.
”? Horälek: Bevezetes a szlav nyelvtudomanyba, 70.
+60 *