Oldal 59 [59]
OCR
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP emelkedett nyelvhasználat, a tudományos nyelv területén a nyelvváltás lesz, és végleg kiszorítja a német. A jövevényszavak a hangrendszeri igazodásukat követően nemcsak egyszerűen beépültek a magyar nyelv szókincsébe, hanem ösztönzőleg is hatottak rá, és viszonylag korán, már a 16. század közepén megjelentek a tükörszavak, például Geleji Katona István nevéhez fűződik a földrengés" szó, amelynek eredeti alakja "Erdbider. A német mintát követő tükörszóalkotás mint anyanyelvi szókincsteremtő módszer a 18. század második felétől a 19. század végéig tartó nyelvtervezési szakaszban teljesedik ki. Létezik egy igen elterjedt magyar nyelvi babona is az átvételekkel kapcsolatban: a létige 4 határozói igeneves szerkezetet (pl. a ruhád oda van készítve az ágyadra) sokan germanizmusnak tartják, és mint ilyet, nem javasolják az alkalmazását. Szepesy Gyula, aki egy egész könyvet szentelt a 19. század vége óta létező, és több esetben az areális kapcsolatokra visszavezethető nyelvi babonáknak," több fejezetben is foglalkozik ezzel a tévhittel. Sok példával mutatja be, hogy nem azonos a német és a magyar igeneves szerkezet: "Az ellátás biztosítva van" (pl. egy külföldi utazáson) — a németben nem határozói igenév, hanem befejezett melléknévi igenév szerepel a szerkezetben: Die Versorgnung ist gesichert’. (- biztosított), és nem lehet sem latin, sem német átvétel, mert a legközelebbi nyelvrokonaink, az osztjákok grammatikai készletében is ugyanígy, a -mán határozói igenévképzővel fejezik ki ezt a tartalmat. A német nyelv areális szerepe a második világháború után erősen csökkent, mára szinte el is tűnt, az aktív hatás megszűnt, és már csak mint nyelvtörténeti tényről emlékezhetünk meg erről a kapcsolatról. A szláv nyelvek areális szerepe A szláv nyelvek areális hatásának egyik iránya a magyarral való kapcsolataik jellemzőinek feltárása, a másik pedig a szláv nyelvek története, egymásra gyakorolt hatása. Ez utóbbit részletesebben tárgyaljuk majd a cseh és szlovák, valamint a szerb és a horvát irodalmi nyelvi norma kialakulásáról szóló fejezetekben, és kitérünk olyan hosszú távú kelet-közép-európai areális hatásokra is, mint amilyen például a cseh husziták mellékjeles írásmódjának az elterjedése a szláv nyelvekben és a magyarban. A némethez hasonlóan itt is több nyelvi szinten jelennek meg a területhez köthető kapcsolatok, de legnagyobb számban a szókincs területén mutatható ki a hatás. 64 Szepesy Gyula: Nyelvi babonák, Budapest, Gondolat, 1986. http://mek.oszk.hu/01600/01688/01688. htm (Letöltés: 2023. február 11.) « 57 ¢
