Oldal 59 [59]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP
emelkedett nyelvhasználat, a tudományos nyelv területén a nyelvváltás lesz, és
végleg kiszorítja a német.
A jövevényszavak a hangrendszeri igazodásukat követően nemcsak egysze¬
rűen beépültek a magyar nyelv szókincsébe, hanem ösztönzőleg is hatottak rá,
és viszonylag korán, már a 16. század közepén megjelentek a tükörszavak, pél¬
dául Geleji Katona István nevéhez fűződik a földrengés" szó, amelynek eredeti
alakja "Erdbider. A német mintát követő tükörszóalkotás mint anyanyelvi szó¬
kincsteremtő módszer a 18. század második felétől a 19. század végéig tartó
nyelvtervezési szakaszban teljesedik ki.
Létezik egy igen elterjedt magyar nyelvi babona is az átvételekkel kapcsolat¬
ban: a létige 4 határozói igeneves szerkezetet (pl. a ruhád oda van készítve az
ágyadra) sokan germanizmusnak tartják, és mint ilyet, nem javasolják az alkal¬
mazását. Szepesy Gyula, aki egy egész könyvet szentelt a 19. század vége óta
létező, és több esetben az areális kapcsolatokra visszavezethető nyelvi babonák¬
nak," több fejezetben is foglalkozik ezzel a tévhittel. Sok példával mutatja be,
hogy nem azonos a német és a magyar igeneves szerkezet: "Az ellátás biztosítva
van" (pl. egy külföldi utazáson) — a németben nem határozói igenév, hanem be¬
fejezett melléknévi igenév szerepel a szerkezetben: Die Versorgnung ist gesichert’.
(- biztosított), és nem lehet sem latin, sem német átvétel, mert a legközelebbi
nyelvrokonaink, az osztjákok grammatikai készletében is ugyanígy, a -mán ha¬
tározói igenévképzővel fejezik ki ezt a tartalmat. A német nyelv areális szerepe
a második világháború után erősen csökkent, mára szinte el is tűnt, az aktív
hatás megszűnt, és már csak mint nyelvtörténeti tényről emlékezhetünk meg
erről a kapcsolatról.
A szláv nyelvek areális szerepe
A szláv nyelvek areális hatásának egyik iránya a magyarral való kapcsolataik
jellemzőinek feltárása, a másik pedig a szláv nyelvek története, egymásra gyako¬
rolt hatása. Ez utóbbit részletesebben tárgyaljuk majd a cseh és szlovák, valamint
a szerb és a horvát irodalmi nyelvi norma kialakulásáról szóló fejezetekben, és
kitérünk olyan hosszú távú kelet-közép-európai areális hatásokra is, mint ami¬
lyen például a cseh husziták mellékjeles írásmódjának az elterjedése a szláv
nyelvekben és a magyarban. A némethez hasonlóan itt is több nyelvi szinten
jelennek meg a területhez köthető kapcsolatok, de legnagyobb számban a szókincs
területén mutatható ki a hatás.
64 Szepesy Gyula: Nyelvi babonák, Budapest, Gondolat, 1986. http://mek.oszk.hu/01600/01688/01688.
htm (Letöltés: 2023. február 11.)
« 57 ¢