Seite 58 [58]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
hivatalos nyelv. Megjelentek a német településnevek, amelyek sokszor a hagyo¬
mányosan használt elnevezések tükörfordításai voltak, így pl. a szláv eredetű
Pest (’siitni’) német neve Ofen (’kemence’) lett, az öt templomról elnevezett Pécs
pedig Fünfkirchen."
A különféle korokban és területeken (nemesi megnevezések — gróf; herceg;
ételnevek — pástétom, cukor; katonai szókincs — harc, ostrom, blokád) termé¬
szetesen nem ugyanolyan intenzitással jelennek meg a jövevényszavak.?? Példá¬
ul az 1526-ig tartó ómagyar korban még lényegesen magasabb a szláv nyelvekből
származó közszavak száma, Magyarország három részre szakadása után viszont,
amikor a Magyar Királyság az osztrák uralkodóház fennhatósága alá került, a
mindennapok nagyobb arányú bevándorlása mellett a német hivatalos nyelv
használata is felerősödött, sőt a katonaság számára ez lett a vezényleti nyelv, ami
az ország lakosságára — anyanyelvétől függetlenül — meglehetősen széles körben
hatott. Megnőtt a jelentősége az osztrák fővárosnak és a németek által lakott
több (közeli) värosnak, igy Pozsonynak (Preßburg), Sopronnak (Öfen) is, ez pedig
a társadalmi élet minden szintjére, így a nyelvhasználatra, a mindennapok nyel¬
vi érintkezésére is hatással volt. Az etnikailag vegyes lakosságú településeken a
mindennapokban is hasznos kétnyelvűség lehetett a jellemző, aminek sokféle
foka és szintje lehetett. A német nyelv is vett át szavakat a magyarból és más¬
honnan is, ilyenek a Paprikahuhn (paprikáscsirke), a Mulatschag (mulatság),
Kutsche (kocsi), Csardas (csárdás), amelyek nemcsak a németben hanem más,
távolabbi európai nyelvekbe is átkerültek mint , magyar eredetű vándorszavak"."??
Az areális nyelvi hatások magasabb minősége jelent meg a szövegszerkesz¬
tésben, a stílusban, a szakszókincs átvételében, amikor a reformáció idején a
peregrinus diákok német (Göttingen, Wittenberg, Heidelberg stb.) és németal¬
földi egyetemeken tanulták a különféle társadalom- és természettudományokat,
majd szülőföldjükre visszatérve igyekeztek alkalmazni a tanultakat. A német a
tudományok területén is presztízsnyelvvé vált, a műszaki tudományokat példá¬
ul az osztrák és magyar hatalmi viszonyok alakulása szerint hol németül, hol
magyarul oktatták. Hasonló, a nyelv és a társadalom minden rétegére kiható
kapcsolat a cseh és a német areális viszonyában figyelhető meg. Részben a pro¬
testáns egyházban, részben az egyetemi oktatásban kiemelt szerep jutott a német
nyelvnek, sőt a 19. század közepén úgy látszott, hogy a cseh nyelv sorsa az
61 Mollay Käroly: A német-magyar nyelvi érintkezések, in Balazs Janos (szerk.): Nyelviink a Duna¬
tájon, Budapest, Tankönyvkiadó, 1989, 236.
62 Gerstner Käroly: Szökeszlettörtenet. A német jövevényszavak, in Kiss Jenő — Pusztai Ferenc
(szerk.): A magyar nyelvtörténet kézikönyve, Budapest, Tinta, 2018, 255-256.
3 Fazakas Emese: Bevezetés a magyar nyelvtörténetbe, Kolozsvár, Egyetemi Műhely, 2007, 196.
s 56"