Oldal 57 [57]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP
jelentkezik. De ott volt a színjátszásban is, a német vidékekről érkezett mester¬
emberek nyelvhasználatában, sőt a magyar nyelvkönyvek elsődleges közvetítő
nyelve lett.
A latinnal szinte egy időben jelent meg a német nyelv a Kárpát-medencében,
de a presztízse elmaradt attól: Magyarországon az első térítő papok, az első ki¬
rályné, a bajor származású Gizella udvartartása jelentette az első kapcsolatot,
de szinte minden kelet-közép-európai országban megtalálhatók voltak a német
származású királyi vagy főnemesi házastársak. Ezt követően a betelepedés szin¬
te folyamatos volt, különféle mesteremberek érkeztek, akik céheket, városokat
alapítottak, ahol anyanyelvükön beszéltek. Néhány kiemelt történelmi időszak¬
ban, például a 13. században a tatárjárás után, illetve a 17. században a török kor
befejeződése után összefüggő német etnikai tömbök jöttek létre a történeti
Magyarország számos tájegységén.
A német nyelv hatása megjelenik a legkorábbi latin írásbeliségben is, mivel
német anyanyelvű szerzetesek végezték először az oklevélírás, a kódexmásolás
feladatát, ezért a német dialektusok hatása egyértelműen kimutatható a kancel¬
láriai helyesírás gyakorlatában, és a 19. században is még használt gótbetűs
írásmód szintén nekik köszönhetően terjedt el. A német hatás megjelenik a
betűk elnevezésében is (r - err; ábécé), ami eltér a latin betűzéstől. Mivel a német
szerzetesrendek (pl. a ciszterciek) iskolákat is működtettek, kiejtésük, írásmód¬
juk a latin írásbeliség különböző szintjein is megjelent és fokozatosan terjedt.
Azonban , egységes" német nyelvi hatásról sem a latin, sem a többi nyelv kapcsán
nem beszélhetünk, mivel három nagy, egymástól jelentős mértékben eltérő
nyelvjárási területről (alnémet, középnémet, felnémet) érkeztek az írástudók, a
kolostorokat működtető szerzetesek, és dialektusuk természetes módon megje¬
lent az általuk írott anyagokban is.
A betelepülők között nemcsak a felső társadalmi rétegekhez tartozó nemesek
voltak jelen, hanem iparosok és parasztok is, akik mesterségeket (kasznár, bognár),
technikákat (hám, prés), ételneveket (perec) stb. honosítottak meg a legalsóbb
néprétegek nyelvében is. Az átvett jövevényszavak jelentős része a mai magyar
nyelvben is megtalálható, egy részük azonban eltűnt a hozzájuk tartozó tárggyal,
fogalommal együtt, vagy kiszorította a nyelvújítás idején javasolt magyar szó.
A német eredetű jövevényszavak nemcsak a magyarban, hanem a Kárpát¬
medence több nyelvében is megjelentek, így például északon, a Szepességben
letelepült német iparosok, bányászok a magyar mellett a szlovák szókincset is
gazdagították, az erdélyi szászok pedig a román szókincsre hatottak, igaz elég
kis mértékben. A német többségű településeken már a 14. század második felé¬
ben megjelent az anyanyelvű hivatalos írásbeliség, amit folyamatosan használtak
a városi közigazgatásban, sőt még akkor is, amikor 1844-ben a magyar lett a
55 o