Oldal 56 [56]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG mintha mégsem magyar szöveget tartanánk a kezünkben: csikorognak a mondatok, olyan igealakokat és szószerkezeteket találunk, amelyekről joggal feltételezhetjük, hogy csak írásban jelentek meg, magyar ember soha úgy nem beszélt. Ennek részben a latin, részben a német tükörfordítás — illetve e kettőnek az összefonódása az oka, és a nyelvalakításnak arra a szakaszára utal, amikor meg kellett teremteni a szaknyelveket, valamint ki kellett dolgozni a szövegek stilisztikai megformálását is. A latin — ha eltérő mértékben is — az egész kelet-közép-európai régióra hatással volt mind a hozzá tipológiailag közelebb álló indoeurópai nyelvekre, mind a tőle távolabb lévőkre, mint amilyen a magyar is. Azok a népek, amelyek a nyugati kereszténységet választották, a latin írásrendszert követték, okleveleiket ezen a nyelven írták, létrehozták a latin szlávos, németes, magyaros változatát. Ez megmutatkozott a betűkészlet kialakításában éppúgy, mint a jövevényszavak átvételében és a szövegszerkesztési, stilisztikai szabályok alkalmazásában. A német nyelv helye és areális szerepe Közép-Európa másik magas presztízsű és nagy hatású nyelve a német, amely a holt latinnal szemben országokhoz, birodalmakhoz is köthető élő nyelv volt, többször is megpróbálta átvenni annak a helyét, és mivel valós hatalom volt mögötte, ez időről időre sikerült is. A középkori német hatás részben a társadalom legfelső rétegének dinasztikus kapcsolatai révén, részben a német iparosok, parasztok bevándorlása révén az alsóbb társadalmi csoportokban érvényesült, majd a reformáció korában sokszor éppen a latinnal szemben vált új közvetítő nyelvvé a régió egyes országaiban. A 18. század végi német nyelvi terjeszkedés idején azonban már új nemzeti és nyelvi ideológiák jellemezték Európát, emiatt csak korlátozottan és konfliktusokkal terhelve tudta betölteni birodalmi szintű hivatalos nyelvi szerepét. Az ellenállás így sokkal határozottabban fogalmazódott meg vele szemben, hiszen nemcsak egy európai műveltségnyelvet testesített meg, hanem a Habsburg Birodalmat is, amelynek német nyelvét nemcsak a kancelláriával való kapcsolattartásra, hanem az oktatásra vonatkozóan is törvények írták elő a birodalom népei számára. A német nyelv areális hatása két irányban rajzolódik ki: az egyik a Kárpátmedencében honos német dialektusok valamelyikének közvetlen hatása volt a többi népnyelvre és viszont (kiejtés, szókölcsönzés és -átalakítás, szerkezetek, összetett szavak képzése). A másik az irányított, a hivatalos kommunikációhoz kapcsolódó hatás, ami a nyelvhasználat emelkedett színterein, írásban, de szóban is a jog, a közigazgatás és a tudományok szaknyelvében, stilisztikájában +54 »
