Oldal 56 [56]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
mintha mégsem magyar szöveget tartanánk a kezünkben: csikorognak a mon¬
datok, olyan igealakokat és szószerkezeteket találunk, amelyekről joggal feltéte¬
lezhetjük, hogy csak írásban jelentek meg, magyar ember soha úgy nem beszélt.
Ennek részben a latin, részben a német tükörfordítás — illetve e kettőnek az
összefonódása az oka, és a nyelvalakításnak arra a szakaszára utal, amikor meg
kellett teremteni a szaknyelveket, valamint ki kellett dolgozni a szövegek stilisz¬
tikai megformálását is.
A latin — ha eltérő mértékben is — az egész kelet-közép-európai régióra ha¬
tással volt mind a hozzá tipológiailag közelebb álló indoeurópai nyelvekre, mind
a tőle távolabb lévőkre, mint amilyen a magyar is. Azok a népek, amelyek a
nyugati kereszténységet választották, a latin írásrendszert követték, okleveleiket
ezen a nyelven írták, létrehozták a latin szlávos, németes, magyaros változatát.
Ez megmutatkozott a betűkészlet kialakításában éppúgy, mint a jövevényszavak
átvételében és a szövegszerkesztési, stilisztikai szabályok alkalmazásában.
A német nyelv helye és areális szerepe
Közép-Európa másik magas presztízsű és nagy hatású nyelve a német, amely a
holt latinnal szemben országokhoz, birodalmakhoz is köthető élő nyelv volt,
többször is megpróbálta átvenni annak a helyét, és mivel valós hatalom volt
mögötte, ez időről időre sikerült is. A középkori német hatás részben a társada¬
lom legfelső rétegének dinasztikus kapcsolatai révén, részben a német iparosok,
parasztok bevándorlása révén az alsóbb társadalmi csoportokban érvényesült,
majd a reformáció korában sokszor éppen a latinnal szemben vált új közvetítő
nyelvvé a régió egyes országaiban. A 18. század végi német nyelvi terjeszkedés
idején azonban már új nemzeti és nyelvi ideológiák jellemezték Európát, emiatt
csak korlátozottan és konfliktusokkal terhelve tudta betölteni birodalmi szintű
hivatalos nyelvi szerepét. Az ellenállás így sokkal határozottabban fogalmazódott
meg vele szemben, hiszen nemcsak egy európai műveltségnyelvet testesített meg,
hanem a Habsburg Birodalmat is, amelynek német nyelvét nemcsak a kancellá¬
riával való kapcsolattartásra, hanem az oktatásra vonatkozóan is törvények írták
elő a birodalom népei számára.
A német nyelv areális hatása két irányban rajzolódik ki: az egyik a Kárpát¬
medencében honos német dialektusok valamelyikének közvetlen hatása volt a
többi népnyelvre és viszont (kiejtés, szókölcsönzés és -átalakítás, szerkezetek,
összetett szavak képzése). A másik az irányított, a hivatalos kommunikációhoz
kapcsolódó hatás, ami a nyelvhasználat emelkedett színterein, írásban, de szóban
is a jog, a közigazgatás és a tudományok szaknyelvében, stilisztikájában
+54 »