Page 52 [52]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG AZ AREÁLIS NYELVÉSZETI KUTATÁSOK KEZDETEI KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN Azokban a nyelvi térségekben, ahol több, nem egyidőben érkezett és nem is ugyanahhoz a nyelvcsaládhoz tartozó nép, nyelv és kultúra él együtt, természetes, hogy ezek kölcsönösen gazdagítják egymást, felkínálva az areális szempontú kutatás lehetőségét. Pusztay János szerint , egy nagyobb földrajzi area nyelvi változásainak elemzéséhez szinte ideális az ilyen összetétel"? A térségben először Jernej Kopitar szlovén nyelvész végzett areális, tehát a nyelvek földrajzi elhelyezkedésével és a köztük kialakult kapcsolatokkal foglalkozó vizsgálatokat 1829-ben, de nem a szűkebb környezetében használatos német, szlovén, horvát, magyar nyelvi areát vizsgálta, hanem a délkelet-európai nyelveket. Megállapította, hogy a román, a bolgár és az albán nyelv csak a felszínen (nyelvi anyagában, tehát főként szókincsében) különbözik egymástól, de köztük alapvető szerkezeti, formai egyezések vannak." Ez az elsö ismert areälis szempontú balkanológiai nyelvészeti kutatás, amit a 19. század közepétől kezdve számos másik követett, többek között a német August Schleicheré, aki a történeti nyelvészet kimagasló egyénisége volt. Érdemes megjegyezni, hogy az ő egyetemi munkásságának magyar vonatkozása is van: neki — és persze az összehasonlító történeti nyelvészet számára kitűnően hasznosítható magyar nyelvnek — köszönhető, hogy létrejött Prágában 1853-ban a ma is működő tanszék őse, ahol az első, hivatalos pályázat keretében kiküldött magyarországi vendégtanár, Riedl Szende dolgozott. Schleicher nyelvtipológiai vizsgálatai során felfigyelt arra, hogy vannak olyan nyelvek, amelyek nem tekinthetők rokonoknak, de szomszédok, és nemcsak szókincsükben, hanem fonetikai rendszerükben is mutatnak hasonlóságokat. Példaként pedig a kaukázusi és — Kopitarhoz hasonlóan — szintén a balkáni nyelveket említette. Ő azonban ezt nem a közös terület társadalmi és kulturális sajátosságaira, hanem a természet- és a nyelvtudomány szoros összefüggéseit hangsúlyozó irányzat képviselőjeként — tévesen — a Balkán éghajlati jellemzőire vezette vissza.” Az addigiaknál sokkal több konkrét areális nyelvi vonatkozást tartalmaznak a szlovén szlavista, Kopitar tanitvanya, Franc Miklosic® összehasonlitö nyelvészeti kutatásai. Miklosic elsősorban négykötetes, 10 szláv nyelvet összehasonlító 53 Pusztay János: Közép-Európa: nyelvi konvergenciatáj, Szombathely, Savaria University Press, 2003, 30. Balázs: Areális nyelvészeti kutatások, 10. 55 Uo., 12. 56 Karel Horälek: Miklosich és kora, in Horälek: Bevezetés a szlév nyelvtudomänyba, Budapest, Tankônyvkiadé, 1967, 400-403. 54 +50 +
