Oldal 51 [51]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT NYELVTUDOMÁNYI KUTATÁSI TEREP
A rendelkezésre álló tanulmányok többsége nyelvtörténeti oldalról közelíti
meg a témát," de vannak átfogó igényű, az egy areához tartozó nyelvek szoros
összefonódása révén létrejövő, ún. nyelvszövetség lehetőségét is vizsgáló írások,
sőt megjelent a kétnyelvűség és a történeti szociolingvisztika szempontjait fi¬
gyelembe vevő kontaktológia is a területi kapcsolatban álló kelet-közép-európai
nyelvek vizsgálatában, amit külön fejezet mutat be röviden. A legutóbbi kutatá¬
si irányok közül még idesorolható a magyar nyelvterületen, magyar kutató által
alig müvelt eurolingvisztika, amely az összehasonlító nyelvészet új kutatási
irányaként Európa nyelvi sajátosságait (mondatfajták, szórend) vizsgálja úgy,
hogy épít a történeti nyelvészet, a nyelvtipológia, az areális nyelvészet és a kont¬
rasztív nyelvészet eredményeire, módszereire: a nyelvi korpuszok felhasználásá¬
val keresi azokat a konvergenciajelenségeket, amelyek az egymással nem rokon
európai nyelvekben megfigyelhetők."
Az utóbbi évtizedekben, a kognitív nyelvszemlélet elterjedésével összefüggés¬
ben az areális vizsgálatok egy további új szemponttal, a nyelvi világkép feltárását
célzó, összevető jellegű nyelvvizsgálatokkal bővültek. A kutatások célja az, hogy
feltárják a nyelv, a gondolkodás és a kulturális kapcsolatok közös vonásainak
gyökereit, kategorizálják az emberi világkép alapelemeinek tágabban és szoro¬
sabban összetartozó egységek szerint. Vizsgálják például az ember, a haza, a
család, az élet, a halál, a munka, a pénz fogalmi mezőit, az ezekkel kapcsolatos
szemantikai egységeket, frazeologizmusokat többnyire az együtt élő népek és
nyelvek szempontjából. Ezeknek a kutatásoknak van egy általános, elméleti
síkja, amellyel itt nem foglalkozunk, ? és van egy olyan síkja is, amely segíthet az
egy területen élő, különböző nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező etnikumok
gondolkodásának megértésében. Ez egy lehetséges új kutatási irányt, sőt társas
nyelvészeti szemléletváltást is hozhat majd az eddig leginkább összevetésekre,
dialektológiai vizsgálatokra támaszkodó areális nyelvészetben.
50 Balázs János (szerk.): Nyelvünk a Duna-tájon, Budapest, Tankönyvkiadó, 1989.
51 Az eurolingvisztika és egy magyar részvétellel folyt, az alapvető mondatfajtákat, főként a
kérdőmondatot vizsgáló, kilenc nyelvre kiterjedő nemzetközi kutatás rövid, közérthető bemu¬
tatása olvasható az Élet és Tudomány c. lapban: Péteri Attila: Nyelvi egységesülés Európában?
Eurolingvisztika, Élet és Tudomdany, LXVIIL. évf., 2013/47, 1478-1480.
52 A nyelvi világkép vizsgálatával foglalkozik egyebek között Janusz Baáczerowski: A világ nyelvi képe.
A világkép mint a valóság metaképe a nyelvben és a nyelvhasználatban, Budapest, Tinta, 2008;
Szilágyi N. Sándor: Világunk, a nyelv, Budapest, Osiris, 2000; Bárdosi Vilmos (szerk.): Világkép
a nyelvben és a nyelvhasználatban, Budapest, Tinta, 2010; Magyari Sára: A nyelvi világkép a
magyar és a román nyelvben, Nagyvárad-Kolozsvár, Partium — Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2015.
.49 c