Page 42 [42]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG Az első kettő kivételével tehát azok az országok, amelyek évtizedeken keresztül a volt Szovjetunió érdekövezetébe tartoztak, és a második világháború végétől a rendszerváltások időszakáig a társadalmi berendezkedésük, hivatalos ideológiájuk sok tekintetben azonos lett akommunista nagyhataloméval. Vannak olyan sajátosságok is, amelyek ettől az ideológiától függetlenül — sőt talán azzal szemben léteztek, így a nyelvi-etnikai hovatartozás fontossága, a többségi akarat érvényesítése a kisebbségek nyelvhasználatában, oktatási és közéleti jogaik szabályozásában, valamint az önálló, lehetőleg etnikailag homogén nemzetállamok megteremtésének határozott szándéka. A Szovjetunió által évtizedeken át szorgalmazott, de a lakosság által igazán talán soha el nem fogadott internacionalizmus ütközött a kelet-közép-európai országok gyakorlatában a térséget a 19. század óta meghatározó és az előbbivel szemben a hétköznapokban, az interetnikus kapcsolatokban és a nyelvideológiákban is gyökeret verő nacionalizmussal. Berend T. Iván a német és az osztrák hatás jelentőségét hangsúlyozza a térségről írt monográfiájában, mivel ez nemcsak a hivatalosság, az államigazgatás szintjén volt jelen, hanem a kultúrában is, és befolyásolta a művészetek, az irodalom, a színházművészet és a tudományok formálódását is. Ugyanakkor nem ez volt a térségben élő értelmiségnek az egyetlen nemzetközi kapcsolódási pontja, hanem fontos vonzereje volt a 19. századi Párizsnak és Szentpétervárnak is, különösen a lengyel és a román írástudók számára. Berend T. sorra veszi a jelentős nemzetformáló személyiségeket és kötődéseiket: Bécs a Habsburg Birodalom népeinek fontos információs központja lett. A szlovén Kopitar, a cseh Dobrovsky, a magyar ,,test6r k6lt6k” — mint Bessenyei Gyorgy és Batsanyi Janos —, a szerb Vuk Karadzié mindannyian Bécsben ismerkedtek meg az új nyugati korszellemmel. A lengyelek zöme és egyes román gondolkodók, illetve írók Párizsba zarándokoltak. Mások Szentpétervárra utaztak. A nagy lengyel romantikus hármas, Mickiewicz, Stowacki és Krasiúski, hosszú éveket töltött el a francia fővárosban. Pest-Buda szintén fontos szerepet játszott a szlovák, horvát és szerb intellektuelek életében. Pest-Buda volt a szerb és bolgár könyvkiadás első központja, és az első szerb újság is itt látott napvilágot. A szlovák Ján Kollár és a horvát Ljudevit Gaj is itt tanult és dolgozott. Mindannyian a nyelvi reformok és a múltat felfedezni vágyó romantikus kulturális mozgalom úttörőivé váltak." 4 S Berend T. Iván: Kisiklott történelem. Közép- és Kelet-Európa a hosszú 19. században, Budapest, História - MTA Törtenettudomänyi Intezet, 2003, 51-52. +40 +
