Seite 38 [38]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
országok mindegyikében - talán részben erre válaszként — előbb-utóbb megjelent
a nacionalizmus, és hosszú távú konfliktusforrás maradt az együtt élő népek
számára.
A politikai és a gazdasági szempontok előbb-utóbb elkerülhetetlenné teszik
az egyes térségek együttműködését. A kelet-közép-európai országok kapcsola¬
tait a második világháborút követően egy kényszerű szövetség, a szovjet blokk¬
hoz való tartozás és a szovjet birodalomnak való alárendeltség, a teljes politikai
függés határozta meg. Ennek szolgálatába állította a rendszer a térség gazdasá¬
gi erősítését szolgáló szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát
(1949-1991) — közismert röviditessel: a KGST-t, majd letrejött a katonai szövet¬
seg, a Varsöi Szerzödes (1955-1991) is, amelynek elsödleges tärgyaläsi nyelve az
orosz volt.?° Az 1990-91-töl kezdödö rendszervältäsok, a Szovjetuniö meggyen¬
gülése, később szétesése jól mutatta, milyen gyorsan eltűnhet egy kikényszerített
szövetség. A Varsói Szerződés volt tagállamai valóra váltották korábbi elképze¬
léseiket, kifejezték szándékukat a világ legnagyobb katonai tömbjéhez való ön¬
kéntes csatlakozásra. A szándéknyilatkozat elfogadását követően fokozatosan
kaptak meghívást a korábban azzal szemben állónak tekintett Észak-atlanti
Szerződés Szervezetébe (NATO). Csehország, Lengyelország és Magyarország
1999-ben lett a NATO tagja, a régió többi országa pedig 2004-ben, illetve Hor¬
vátország 2009-ben. A szervezet két hivatalos nyelve az angol és a francia.
Napjainkban újabb szövetségi rendszerek mentén szerveződhetnek a régió
országai. A legjelentősebb, legátfogóbb szövetségi rendszer az Európai Unió,
amelynek a közép- és kelet-európai országok többsége már a tagja, vagy a csatla¬
kozás követelményeinek teljesítésén dolgozik. Itt azonban nem a történelmi kon¬
föderációról van szó, hanem a független államok között létrejött, meglehetősen
bonyolult szövetségi rendszerről, amelyben az érdekérvényesítés lehetősége ko¬
rántsem kiegyensúlyozott. A kelet-közép-európai államok természetesen csatla¬
kozni akartak mihamarabb a náluk fejlettebb gazdasági és társadalmi mutatókkal
rendelkező országokhoz. Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és
Szlovénia 2004-től, Románia 2007-től, Horvátország 2013-tól tagja az Uniónak,
Szlovákia (2009) és Szlovénia (2007) az euró övezetnek is tagja, ennek 2023-tól
Horvátország is része. Ugyancsak az Unió mint szövetségi rendszer kulcsfogal¬
ma a , schengeni övezethez" való tartozás, ami teljes mozgásszabadságot biz¬
tosít. Magyarország és Lengyelország, Szlovénia és Horvátország határország¬
ként vannak jelen. Visszautalva Kossuth nyelvpolitikai elképzeléseire, az Unió is
55 A témáról könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre. Ezek közül kettő a KGST-ről: 55 éve ala¬
kulta KGST 3 Múlt-kor történelmi magazin s Hírek (mult-kor.hu); a Varsói Szerződésről: Tarján
M. Tamás: Megszűnik a Varsói Szerződés katonai szervezete: 1991. március 31. ] Megszűnik a
Varsói Szerződés katonai szervezete (rubicon.hu) (Letöltés: 2023. január 9.)
+36 »