Oldal 37 [37]
KELET-KÖZÉP-EURÓPA MINT TÖRTÉNELMI TÉRSÉG
Hanák Péter Közép-Európa keresi önmagát című írásában? a birodalmak
közötti peremhelyzetet, az átmenetiséget, a kultúrák találkozását nevezi meg a
térség meghatározó vonásaként:
Európa e közbülső régiója, történeti helyéből következően, mindig is határterület volt:
tájak, népek, kultúrák peremén helyezkedett el. E régióban vált szét a nyugati keresz¬
ténység a keleti ortodoxiától, s nagyjából eddig ért a reneszánsz, a protestantizmus,
majd a liberalizmus térhódítása. Ebben a régióban találkozott össze a felvilágosult,
asszimilált zsidóság az etnikai és vallási tradíciót szigorúan őrző keleti zsidósággal, s
a mozgalommá szervezett szociáldemokrácia az állammá szervezett bolsevizmussal.
Nemcsak népek, de társadalmi formák, politikai eszmék és kultúráramlatok határ¬
mezsgyéje e régió. Történeti helyéből következik tehát nehezen definiálható ismérve¬
inek a relativitással rokon vonása: a marginalitása.
Visszatekintve a , rendszerváltások" éveire, a változások mellett kirajzolódnak
azok az állandó vonások is, amelyek több évszázada meghatározzák a térség
népeinek, országainak egymáshoz való viszonyát." A demokratikus átalakulás
folyamata rövid időre háttérbe szorította az etnikai és nyelvi-nyelvpolitikai
konfliktusokat, hangsúlyossá vált a megbékélés, ami egyebek között etnikailag
vegyes pártok, szervezetek létrehozását is jelentette, de az első szabad választá¬
sokat követően ismét új erőre kapott a nacionalizmus. Különösen jellemző volt
ez azokban az országokban, amelyek az első szabad évtized végére alkotóeleme¬
ikre estek (Jugoszlávia, Csehszlovákia, a Szovjetunió). A valamikor szilárdnak
hitt status guo, a határok megváltoztathatatlansága is megrendült a térségben,
ami ismét teret adott a homogén nemzetállami törekvéseknek. Ismét célkereszt¬
be kerültek a kisebbségek, akik a demokrácia jegyében nyelvi, oktatási és politi¬
kai támogatást vártak az új államalakulattól, ehelyett újabb megszorító törvé¬
nyekkel kellett szembenézniük. A 19. századi nemzetépítési hagyományokat
felélesztő attitűd és a nyelvi homogenizációra való törekvés a 20. század végi
stabil nyugat- és észak-európai demokráciákra egyáltalán nem volt jellemző, de
a szovjet , nagy testvér" nemzetekfelettiséget hirdető ideológiája alól felszabadult
33 Hanák Péter: Európa keresi önmagát, Liget Műhely, 1988/ősz, http://ligetmuhely.com/kozep¬
europa-keresi-onmagat/ (Letöltés: 2023. február 15.)
34 A rendszerváltás idején, 1989-ben jelent meg a Századvég folyóirat különszáma Kell-e nekünk
Közép-Európa? címmel. Ebben Kende Péter a térség föderációs esélyeit áttekintve arra a következ¬
tetésre jutott, hogy , ideje, hogy a kelet-közép-európai föderáció szép, de tartalmatlan ábrándképét
a történelmileg idejétmúlt fogalmak szertárába rakjuk vissza" (1989, 19.). Hogy mennyire volt
tartalmatlan, az éppen a fentebb idézett tanulmányok alapján vitatható. Visszatekintve a föderatív
berendezkedésre mint a konfliktuskezelés egyik lehetőségére, nem nevezném tartalmatlannak,
inkább elgondolkoztatónak.
+ 35 +