Oldal 30 [30]
OCR
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG összetételére ugyanakkor a többszöri és jelentős migráció miatt évszázadok óta nem az etnikai homogenitás, hanem a sokféleség a jellemző. A török kort követő betelepítések és a belső migráció következtében vegyes lakosságú területek, falvak, városok jöttek létre, ahol megismerték egymás kultúráját, sőt a két- és többnyelvűség a hétköznapi interakciókban is természetessé vált. Az államigazgatás szintjén ugyanakkor a 19. század óta az erős nemzetállami koncepció érvényesül, aminek az egyes államok sokszor a kisebbségeiket érintő, korlátozó típusú közigazgatási, oktatási és nyelvhasználati törvényekkel igyekeztek érvényt szerezni. A nagyhatalmakkal, a szövetségi rendszerekkel szemben kialakult ellentmondásos viszonyt, a saját nemzetállam építését, valamint az ezzel szorosan összekapcsolódó etnikai és nyelvi diszkriminációt történeti szempontból a keletközép-európaiság meghatározó jegyeinek tekinthetjük. Az Európa középső és keleti tájain élő népek mentalitása, történelmi hagyományai, identitásának megnyilvánulásai nagy mértékben eltérnek az északi és a nyugati részek népei körében az államról, nyelvről, más etnikumokról kialakult elképzelésektől. Paul R. Magocsi Historical Atlas of Central Europe című munkájában" Közép-Európát három nagyobb régióra osztja (lásd a 7. térképet). Az első a Balti-tengertől a Prut és a Dnyeper folyóig tartó északi rész, a második az Alpok és a Kárpát-medence országait magában foglaló középső terület, a harmadik pedig a Törökország európai részét is tartalmazó balkáni régió, amit kevéssé tudományosan Délkelet-Európának nevezünk. 7. térkép. Közép-Európa három zónája: az északi, az Alpok-Kárpátok és a Balkán. 5 Magocsi: Historical Atlas of Central Europe. + 28 +
