Oldal 30 [30]
NÁDOR ORSOLYA: A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI NYELVI TÉRSÉG
összetételére ugyanakkor a többszöri és jelentős migráció miatt évszázadok óta
nem az etnikai homogenitás, hanem a sokféleség a jellemző. A török kort köve¬
tő betelepítések és a belső migráció következtében vegyes lakosságú területek,
falvak, városok jöttek létre, ahol megismerték egymás kultúráját, sőt a két- és
többnyelvűség a hétköznapi interakciókban is természetessé vált. Az államigaz¬
gatás szintjén ugyanakkor a 19. század óta az erős nemzetállami koncepció ér¬
vényesül, aminek az egyes államok sokszor a kisebbségeiket érintő, korlátozó
típusú közigazgatási, oktatási és nyelvhasználati törvényekkel igyekeztek érvényt
szerezni. A nagyhatalmakkal, a szövetségi rendszerekkel szemben kialakult el¬
lentmondásos viszonyt, a saját nemzetállam építését, valamint az ezzel szorosan
összekapcsolódó etnikai és nyelvi diszkriminációt történeti szempontból a kelet¬
közép-európaiság meghatározó jegyeinek tekinthetjük.
Az Európa középső és keleti tájain élő népek mentalitása, történelmi hagyo¬
mányai, identitásának megnyilvánulásai nagy mértékben eltérnek az északi és a
nyugati részek népei körében az államról, nyelvről, más etnikumokról kialakult
elképzelésektől. Paul R. Magocsi Historical Atlas of Central Europe című mun¬
kájában" Közép-Európát három nagyobb régióra osztja (lásd a 7. térképet). Az
első a Balti-tengertől a Prut és a Dnyeper folyóig tartó északi rész, a második az
Alpok és a Kárpát-medence országait magában foglaló középső terület, a har¬
madik pedig a Törökország európai részét is tartalmazó balkáni régió, amit
kevéssé tudományosan Délkelet-Európának nevezünk.
7. térkép. Közép-Európa három zónája: az északi, az Alpok-Kárpátok és a Balkán.
5 Magocsi: Historical Atlas of Central Europe.
+ 28 +