Seite 11 [11]
LECTORI SALUTEM
me
A könyv története tíz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a Zágrábi Egyetem
Hungarológiai Tanszéke választható tantárgyként meghirdette a horvát anya¬
nyelvű, hungarológia mesterszakos hallgatóknak a Közép-európai népek és
nyelvek című tantárgyat. Kiderült, hogy a saját élményeiken és tapasztalataikon
túl szinte semmit sem tudnak a régió hasonló utat bejárt nyelveiről, és többnyi¬
re nem értik az egyes nyelvek beszélői közötti konfliktusok gyökereit. Hallottak
a latin és a német nemzetközi közvetítő nyelvi szerepéről, de az orosszal és az
angollal már nem tudták összekapcsolni a korábbi közvetítői funkciókat. A tan¬
tárgy tartalma és a jelen kötet tervezete velük együttműködve, a szemináriumo¬
kon szerzett tapasztalatok alapján formálódott, de a téma összetettsége, érzé¬
kenysége miatt félbemaradt, és csak 2021-ben, a pozsonyi Comenius Egyetemen
Népek és nyelvek Kelet-Közép-Európában címmel meghirdetett választható
tantárgy, a magyartanár- és szerkesztő szakos hallgatókkal való együttes munka
hozta meg a könyv megírásához szükséges újabb lendületet.
A könyv egyik célja, hogy áttekintést nyújtson a Kelet-Közép-Európában élő
népekről és nyelveikről az e címen meghirdetett tantárgy hallgatói, a közép¬
európai tanulmányokat folytatók és a nem egyetemista érdeklődők számára
egyaránt. A másik cél az, hogy a nyelvtudomány oldaláról járuljon hozzá a po¬
litológusok, történészek és geográfusok által már közel két évszázada kutatott
régió jellemzőinek megértéséhez.
A téma többoldalú tudományos megközelítést igényel, ezért a történelmi, népi¬
ségtörténeti, politológiai, kisebbségtudományi, geográfiai és irodalomtörténeti
aspektus is megjelenik a központi szerepet betöltő nyelvtudományi területek mel¬
lett. Ez utóbbi esetében kiemelt szerepet kap a történetre és a változásokra egyaránt
hangsúlyt helyező külső és belső nyelvi tervezés, a nyelvmenedzselés és nyelvpoli¬
tika, valamint a kontaktológia és az areális nyelvészet. A nyelvtudományi szempon¬
tok közül kiemelkedő a szociolingvisztika, a dialektológia és nyelvtervezés metszés¬
pontjában található dialektuskontinuum fogalma, mivel ez tekinthető összekötő
kapocsnak a többi, nem nyelvészeti tudományterülettel is. Az egyes nyelvtudomä¬
nyi területeket külön is bemutatja a könyv egy fejezete annak érdekében, hogy a
régió szempontjából meghatározó nyelveket már erre az elméleti alapra támasz¬
kodva tárgyalhassa, valamint azért is, hogy a nem nyelvész olvasók is otthonosan
mozoghassanak a későbbiekben a nyelvészeti vonatkozások, terminusok között.
“Qe