Oldal 173 [173]
OCR
ÖSSZEGZÉS Végezetül e két idézési lehetőség között léteznek azok az esetek, amikor az aktuális megnyilatkozó eltérő fokon ad lehetőséget az idézett diskurzus referenciális központjának az érvényesülésére. E lehetőség során is a saját perspektíváját eltérő mértékben érvényesítheti: az idézetet egy összetett jelenet részeként vagy egy elemi jelenetbe ágyazva is hozzáférhetővé teheti. Amikor az idézet az aktuális és a beágyazott megnyilatkozó referenciális központjának szabad mozgása által válik elérhetővé, szabad függő idézésről lehet beszélni. A referenciális központ részleges áthelyeződésének jelöltté tétele a szabad függő idézésben is lehetővé teszi azt, hogy az idézet egy elemi jelenet részeként jelenjen meg, főként igaz ez az írott nyelvi diskurzusokra, ahol a referenciális központ részleges áthelyeződését írásképi megoldás (elsősorban idézőjel) is felismerhetővé teszi. A szabad függő idézés funkcionális értelmezése lehetővé teszi azt, hogy a szakirodalomban kapcsolt egyenes idézésként is említett eset is e kategória részévé váljon. A szabad függő idézés funkcionális értelmezésébe természetszerűleg beleférnek azok az esetek is, amelyekben bizonytalanná válik, hogy ki felelős az idézett részért. Ezen esetek tekinthetők a szabad függő idézés másik alapvető lehetőségének. Amíg tehát az egyenes és a függő idézésnél minden esetben a perspektivizáció egyértelmű jelöléséről beszélhetünk, a szabad függő idézésnél bizonytalanná válhat a perspektivizáció hatóköre. Utóbbi esetek a metapragmatikai tudatosság kisebb mértékéről tanúskodnak. A kötött formai sajátosságokkal jellemezhető egyenes és függő idézés között tehát léteznek az idézés kötetlenebb formái, amelyek átfogóan nevezhetők szabad függő idézésnek. A fentiekben összegzett tényezők az idézést jellemző diskurzusköziség minőségét is befolyásolják. Amellett, hogy az idézés során a perspektivizáció minden esetben jelöltté válik, az intertextualitás jelenségével is minden esetben számolni lehet. Viszont azokban az esetekben, ahol az idézet egy elemi jelenet részeként válik hozzáférhetővé, felvethető, hogy a meta-, illetve a hypertextualitás jelensége is működésbe lép. Hiszen ezekben az esetekben az eredeti diskurzus összegzése megy végbe, az idézett rész az eredeti diskurzusból derivált szövegként jelenik meg. Az MNSZ2 alkorpuszaira irányuló vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az idéző konstrukciók alapvetően nem válnak jellemzővé az alkorpuszokra. Általánosságban véve a függő idézés jellemzi a magyar nyelvű diskurzusokat. Egyedül a szépirodalmi szövegek képeznek kivételt, abban ugyanis az egyenes idézés jelenléte mondható meghatározónak. A szabad függő idézés leginkább a hivatalos, a függő idézésként is értelmezhető narratív idézés pedig a tudományos diskurzusokat jellemzi. s 171 e
