Oldal 173 [173]
ÖSSZEGZÉS
Végezetül e két idézési lehetőség között léteznek azok az esetek, amikor az
aktuális megnyilatkozó eltérő fokon ad lehetőséget az idézett diskurzus refe¬
renciális központjának az érvényesülésére. E lehetőség során is a saját perspek¬
tíváját eltérő mértékben érvényesítheti: az idézetet egy összetett jelenet részeként
vagy egy elemi jelenetbe ágyazva is hozzáférhetővé teheti. Amikor az idézet az
aktuális és a beágyazott megnyilatkozó referenciális központjának szabad moz¬
gása által válik elérhetővé, szabad függő idézésről lehet beszélni. A referenci¬
ális központ részleges áthelyeződésének jelöltté tétele a szabad függő idézésben
is lehetővé teszi azt, hogy az idézet egy elemi jelenet részeként jelenjen meg,
főként igaz ez az írott nyelvi diskurzusokra, ahol a referenciális központ rész¬
leges áthelyeződését írásképi megoldás (elsősorban idézőjel) is felismerhetővé
teszi.
A szabad függő idézés funkcionális értelmezése lehetővé teszi azt, hogy a
szakirodalomban kapcsolt egyenes idézésként is említett eset is e kategória ré¬
szévé váljon.
A szabad függő idézés funkcionális értelmezésébe természetszerűleg belefér¬
nek azok az esetek is, amelyekben bizonytalanná válik, hogy ki felelős az idézett
részért. Ezen esetek tekinthetők a szabad függő idézés másik alapvető lehetősé¬
gének. Amíg tehát az egyenes és a függő idézésnél minden esetben a perspektivizáció
egyértelmű jelöléséről beszélhetünk, a szabad függő idézésnél bizonytalanná
válhat a perspektivizáció hatóköre. Utóbbi esetek a metapragmatikai tudatosság
kisebb mértékéről tanúskodnak. A kötött formai sajátosságokkal jellemezhető
egyenes és függő idézés között tehát léteznek az idézés kötetlenebb formái, ame¬
lyek átfogóan nevezhetők szabad függő idézésnek.
A fentiekben összegzett tényezők az idézést jellemző diskurzusköziség mi¬
nőségét is befolyásolják. Amellett, hogy az idézés során a perspektivizáció min¬
den esetben jelöltté válik, az intertextualitás jelenségével is minden esetben
számolni lehet. Viszont azokban az esetekben, ahol az idézet egy elemi jelenet
részeként válik hozzáférhetővé, felvethető, hogy a meta-, illetve a hypertextualitás
jelensége is működésbe lép. Hiszen ezekben az esetekben az eredeti diskurzus
összegzése megy végbe, az idézett rész az eredeti diskurzusból derivált szövegként
jelenik meg.
Az MNSZ2 alkorpuszaira irányuló vizsgálatok alapján megállapítható, hogy
az idéző konstrukciók alapvetően nem válnak jellemzővé az alkorpuszokra.
Általánosságban véve a függő idézés jellemzi a magyar nyelvű diskurzusokat.
Egyedül a szépirodalmi szövegek képeznek kivételt, abban ugyanis az egyenes
idézés jelenléte mondható meghatározónak. A szabad függő idézés leginkább a
hivatalos, a függő idézésként is értelmezhető narratív idézés pedig a tudományos
diskurzusokat jellemzi.
s 171 e