Seite 157 [157]
AZ ÖNIDÉZÉS
100
90
80
70
60
50
40
30 22,4
2 = 507 28 101
10 26 972 2,04 ? 22] 0.04 4 m >18 3,09 4,06 1,11
beágyazott megnyilatkozáslánc beágyazott megnyilatkozás
m beszélt nyelvi mhivatalos Æsajté Bszemélyes-férum E személyes-közösségi CI szépirodalom 6 tudományos
9. ábra. A mondtammal alkotott idézések megoszlása az MNSZ2 alkorpuszaiban (96).
A 9. ábrán látható, hogy elsősorban a szépirodalmi (27,0296) és a személyes-kö¬
zôsségi (22,4%) szôvegeket jellemzik azok az én-elbeszélések,*“! amelyekben a
narrátor a történet egyik szereplőjeként a saját szavainak visszaadásával élhet.
A (23b)-vel szemleltetett üjraemlites, üjrafogalmazäs pedig elsösorban a sajtö
(10,1%) és a beszélt nyelvi (8,07%) alkorpuszban vált meghatározóvá.
Mindezek után szükséges a 9. ábrán a beágyazott megnyilatkozás kategóriáját,
illetve annak újraemlítés, újrafogalmazás funkcióját részletesebben is elemezni,
mivel ez a kategória a nyelvi mintában az önidézés megvalósítása konstruálásá¬
nak szempontjából nem tekinthető homogénnak.
(24a) Ezért mondtam azt, hogy a megszavazott vagyonrendeletben foglalt számok sze¬
repelnek az SZMSZ-ben."?
(24b) Azt mondtam az imént, hogy vannak olyan etikai szabályok, amelyek az egész
világon érvényesek. Ilyenek például — szerintem — az emberi jogok."
(24c) Amint már mondtam: a Csemadok nem teljesíthette kulturális küldetését az írók
támogatása nélkül."
A (24a-c) peldäk elsösorban az argumentativ beszédmóddal jellemezhető dis¬
kurzusokra, illetve diskurzusrészletekre válnak jellemzővé. A példákból az is
látható, hogy az aktuális beszélő az önidézés lehetőségével nem csupán a térben
és időben tőle távol(abb) levő, egy másik diskurzusából származó megnyilatko¬
441
Lásd Pozsvai Györgyi: Nézőpont és közlésmód, Literatura, 19. évf., 1993/2, 130-148; Tätrai
Szilárd: Az ÉN" az elbeszélésben. A perszonális narráció szövegtani megközelítése, Budapest,
Argumentum, 2002.
442 451614573
443 4239234933
24 4234839643
e 155 e