Oldal 147 [147]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN 100 90 80 70 60 50 40 30 20 17,64 10 2,2 28 3,01 5,02 6.33 egyenes idézés függé idézés szabad függő idézés WHELY mIDO © ERTEKELES 8. ábra. Kontextualizáló elemek jelenléte az idéző részben (összesen 3796). A 8. ábrán látható, hogy azokban az esetekben, mikor kontextualizáló elemek jelennek meg az idéző részben (az összes idézés 3796-a), ezen elemek az idézési módra jellemzővé válnak. Az egyenes idézet 8,0196-át, a függö idezet 11,35%-ät, a szabad függő idézet 17,6490-át kíséri olyan idéző rész, amelyben az idézetet kontextualizáló elem található. Ez összefüggésbe hozható azzal, hogy a mondás beszédcselekvését változatos nyelvi lehetőségek képesek visszaadni, amelyek közül több már önmagában képessé válik az idézetre reflektálást elvégezni."? Az eredmények alapján ugyanakkor az is látható, hogy ezek a nyelvi elemek elsősorban azokat az idézéseket jellemzik, amelyek az aktuális megnyilatkozó referenciális központjának az érvényesülésére adnak nagyobb teret. A 8. ábra alapján az idéző részben az idézetet kontextualizáló nyelvi elemek a következő összetevőket jeleníthetik meg: s HELY: az idézet lelőhelyének megjelölése, pl. könyvében, tanulmányában, illetve az idézett mű címe; s IDŐ: az idézet keletkezési idejének megjelölése, pl. 1975-ben; e az idézetre irányuló ÉRTÉKELÉS: jellemzően akkor, amikor a mondás beszédcselekvése a szerint névutóval megy végbe, például igen fontos / fontos, központi (megállapítása szerint), ige mellett megjelenők: jól, igen jól, nagyon jól, vázlatosan. Ezen fogalmi tartományokból kikerülő kontextualizáló nyelvi elemek — azzal összefüggésben, hogy az idézetek alacsony mértékben kontextualizáltak — jellemzően nem kombinálódnak egymással. 122 Vö. Az idéző igék. s 145 e
