OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN idézési módban a mutató névmási elemek használata gyakoribbá válik (összesen 31,33%), de ez minden esetben önmagában áll, az utalószó funkcióját tölti be." A szabad függö idezesek 4,16%-ät jellemzi e nyelvi elem alkalmazása. Itt megjelenik a diskurzusdeixis funkcióját prototipikusan megvalósító palatális mutató névmás, az ezt, de mindössze 1,0496-ban. Az egyenes idézések idéző részét viszont két olyan nyelvi elem jellemzi, amely a diskurzus szerveződését explicitté téve a diskurzusdeixis műveletét is megvalósítja. Ez a két elem az alábbi módon és a következőképpen. Az alábbi módon és a következőképpen alkalmazäsa 12,02% és 14,0596-ban megfigyelhető azokban az egyenes idézésekben, amelyekben az idéző rész megelőzi az idézetet, például: A „nyelvbeli előadás" mibenlétét Bitnitz az alábbi módon határozza meg: ,,A’ nyelvbeli előadás nevezet [...] legfőbb énfogás lértsd: a legáltalánosabb fogalom] az élő szó- és írásbeli kifejezés" minden egyes nemére, felekezetére és formájára nézve..." (1915"" Ennek megfelelően Tolcsvai Nagy a szöveget mint szerkezetet, illetve mint műveletet a következőképpen jellemzi: ,a szerkezet olyan mentális modell, amely a beszédhelyzetben elhelyezett szöveg nyelvi és nem nyelvi összetevőit statikus, pontszerű entitások sruktúrájaként írja le [...]” (i. h.).*® E nyelvi eszközökkel kapcsolatban kijelenthető, hogy a palatális mutató névmásokhoz hasonlóan a diskurzusdeixis műveletét valósítják meg"", alkalmazásukkal az idézetre lehet rámutatni, mindezzel együtt azt a figyelem előterébe állítják. Amennyiben az idéző rész idéző mondatként válik kidolgozottá, a profilját a MONDÁS-t megvalósító nyelvi eszköz adja." A nyelvi mintában megfigyelhető, hogy ige mellett a szerint is — nem az idéző mondatnak az evidencialitás, tehát az információ forrásának megjelenítésére szolgáló kontextualizáló összetevőjeként, ""! hanem önálló szerkezetként — megvalósíthatja az idézés nyelvi tevékenységének kifejezését (lásd 5—8. ábra). 406 Ennek kifejtését lásd a Figyelemirányítás az idézésben. A mutató névmási elem jelenléte és szerepe az idézésben fejezetben. 107 Fehér: Szövegtipológia a retorikai hagyományban, 2006, 4.5. 108 Dobi Edit: A formális nyelvi elemzés lehetőségei a szövegek reprezentációjában, in Tolcsvai Nagy (szerk.): Szöveg és típus, 2006, 96. 109 Lásd a Diskurzusdeixis című fejezetet. 410 Vö. Az idéző igék. “1 V6. Imrényi Andras: Az elemi mondat viszonyhälözata, in Tolcsvai Nagy (szerk.): Nyelvtan, 2017, 750-751. + 139 ¢