Seite 141 [141]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN
idézési módban a mutató névmási elemek használata gyakoribbá válik (összesen
31,33%), de ez minden esetben önmagában áll, az utalószó funkcióját tölti be."
A szabad függö idezesek 4,16%-ät jellemzi e nyelvi elem alkalmazása. Itt megje¬
lenik a diskurzusdeixis funkcióját prototipikusan megvalósító palatális mutató
névmás, az ezt, de mindössze 1,0496-ban.
Az egyenes idézések idéző részét viszont két olyan nyelvi elem jellemzi, amely
a diskurzus szerveződését explicitté téve a diskurzusdeixis műveletét is megva¬
lósítja. Ez a két elem az alábbi módon és a következőképpen. Az alábbi módon
és a következőképpen alkalmazäsa 12,02% és 14,0596-ban megfigyelhető azokban
az egyenes idézésekben, amelyekben az idéző rész megelőzi az idézetet, például:
A „nyelvbeli előadás" mibenlétét Bitnitz az alábbi módon határozza meg: ,,A’
nyelvbeli előadás nevezet [...] legfőbb énfogás lértsd: a legáltalánosabb fogalom]
az élő szó- és írásbeli kifejezés" minden egyes nemére, felekezetére és formájára
nézve..." (1915"" Ennek megfelelően Tolcsvai Nagy a szöveget mint szerkezetet,
illetve mint műveletet a következőképpen jellemzi: ,a szerkezet olyan mentális
modell, amely a beszédhelyzetben elhelyezett szöveg nyelvi és nem nyelvi össze¬
tevőit statikus, pontszerű entitások sruktúrájaként írja le [...]” (i. h.).*® E nyelvi
eszközökkel kapcsolatban kijelenthető, hogy a palatális mutató névmásokhoz
hasonlóan a diskurzusdeixis műveletét valósítják meg"", alkalmazásukkal az
idézetre lehet rámutatni, mindezzel együtt azt a figyelem előterébe állítják.
Amennyiben az idéző rész idéző mondatként válik kidolgozottá, a profilját a
MONDÁS-t megvalósító nyelvi eszköz adja." A nyelvi mintában megfigyelhető,
hogy ige mellett a szerint is — nem az idéző mondatnak az evidencialitás, tehát
az információ forrásának megjelenítésére szolgáló kontextualizáló összetevője¬
ként, ""! hanem önálló szerkezetként — megvalósíthatja az idézés nyelvi tevékeny¬
ségének kifejezését (lásd 5—8. ábra).
406 Ennek kifejtését lásd a Figyelemirányítás az idézésben. A mutató névmási elem jelenléte és
szerepe az idézésben fejezetben.
107 Fehér: Szövegtipológia a retorikai hagyományban, 2006, 4.5.
108 Dobi Edit: A formális nyelvi elemzés lehetőségei a szövegek reprezentációjában, in Tolcsvai
Nagy (szerk.): Szöveg és típus, 2006, 96.
109 Lásd a Diskurzusdeixis című fejezetet.
410 Vö. Az idéző igék.
“1 V6. Imrényi Andras: Az elemi mondat viszonyhälözata, in Tolcsvai Nagy (szerk.): Nyelvtan,
2017, 750-751.
+ 139 ¢