Page 140 [140]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN PRODUKTUM: könyv, elemzés, kutatás; a PRODUKTUM egy RÉSZE: definíció, vázlat, kijelentés, vélemény; ELMÉLETI IRÁNYZAT: a kognitív nyelvelmélet felfogása (az ilyen esetekben a hivatkozás jeleníti meg magát a személyt, akihez az idézett diskurzusrész tartozik). Mint ebből is látható, az idézés konstruálása során a tudatosság szubjektumának megjelenítése előtérbe helyezhet egy kutatást, egy tudományos munkát, illetve egy elméleti irányzatot. Ezekben az esetekben a személy helyett álló főnévi megnevezés metonimikus jelentésképzéssel valósíthatja meg a tudatosság szubjektumänak reprezentálását."9" A másodlagos figura pozícióját betöltő, az idézetet sematikusan képviselő névmási elem (lásd az előző fejezet) nem minden esetben jelenik meg az idéző részben. 100 100 95,84 90 80 70 60 50 68,67 40 30 20 16,02 8,88 10 | 2,98 E 3,45 1,04 1,04 1,04 m m azt azzal arra úgy ezt abból ahogyan nincs egyenesidézés miftiggd idézés szabad függő idézés sow 4. ábra. A mutató névmási elemek jelenléte az idéző részben (96). A 4. ábrából látható, hogy az egyenes idézést nem jellemzi a mutató névmási elem. Ez a tudomány szakszövegeiben levő idézés funkciójára irányíthatja rá a figyelmet. Az, hogy ezekben a szövegekben az egyenes idézés során a szövegalkotó (idéző) nem kívánja külön deiktikus nyelvi elem által a figyelmet az egyenesen idézett megnyilatkozásra irányítani, azzal indokolható, hogy az idézés funkciója ezekben a szövegekben nem a mástól származó tudás hangsúlyozása, hanem az abban közöltek hozzájárulása az aktuális jelentésképzéshez. A függő 105 A metonimikus szereplőkonstruálásra lásd Horváth: A szereplőkonstruálás mintázatai, 2020. s 138 e
