Oldal 139 [139]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN vé. A (21e)-ben az idézés tényére történő reflexió is nyelvileg explicitté válik, a (21f)-ben az idézet anélkül ágyazódik a szövegbe. A (21f) a (21e)-hez képest tehát a beágyazódás nagyobb fokával jellemezhető, ezáltal az aktuális szövegértelemhez való hozzájárulása is dominánsabban érvényesül. A 2. ábrán bemutatott adatokat aszerint is érdemes vizsgálni, hogy — az öszszetett jelenetként való konstruálásban — milyen szerkezeti sorrendben követi egymást az idéző rész és az idézet. 100 94,67 98,02 90 80 70 58,04 60 50 40 34,66 30 20 10 78 3,33 1,98 0 egyenes idézés függő idézés szabad függő idézés m idéző rész - idézet m idézet - idéző rész az idéző rész az idézetbe ágyazódik 3. ábra. Az idéző rész és az idézet sorrendje (%). sow A 3. ábrán látható, hogy mind a három idéző konstrukcióra az jellemző, hogy az idéző rész az idézetet vezeti be. Ehhez képest, jóval ritkábban — egyenes idézésben 7,30%-ban, függő idézésben 5,3396-ban, szabad függő idézésben pedig 1,98%-ban - az idézetbe ágyazódva jelenik meg. Csak az egyenes idézést jellemzi az, hogy az idézet megelőzi az idéző részt. Ez azért is lehetséges, mert az egyenesen idézett rész határait — e szövetípusra jellemzővé válva — minden esetben idézőjel jelöli. Ezzel az írásjellel — mint az az eddigi fejezetekben is látható — a perspektivizáció ténye már önmagában felismerhetővé válik. Mint az az eddig elmondottak alapján megfigyelhető, a perspektivizáció jelöltté tétele, illetve az idézésre történő reflektálás ebben a szövegtípusban eltérő mértékűvé válik az idézések során. Amennyiben az idéző rész egy elemi jelenetben (mondatban), és nem csupán egy hivatkozás által válik kidolgozottá, az abban megjelenített tudatosság szubjektumának konstruálása többféle módon mehet végbe. A tudatosság szubjektumának megjelenítése az alábbi kategóriákból kerülhet ki: SZEMÉLY: a tudatosság szubjektumának prototipikus megjelenítési lehetősége, az a személy, akihez az idézett diskurzus köthető; + 137 +
