Page 130 [130]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN széles értelemben vett kontextuális körülményekhez igazodva vagy igazítva különböző mértékben jeleníti meg a szakterületi tudást, figyelembe véve a befogadók elvárásrendszerét, ebből következve e szövegek célját a téma kidolgozási módjában. Így e szövegek a bennük érvényesített szakterületi tudás mértéke és a kidolgozottság módja alapján fokozatiságot mutatnak. A tipikus beszédhelyzeteket tekintve a tudomány szakszövegei azon prototipikus szakszövegeket ölelik fel, amelyekben a szakterületi tudás, valamint annak megosztása zajlik egy olyan nem laikus befogadócsoportra számítva, akiknek elvárása e szövegekkel kapcsolatban szintén a szakterületi tudás érvényre jutása. A szakterületi tudás mértéke a befogadói csoporthoz és a különböző célokhoz igazítva kategóriákat alakít ki, a tudomány szakszövegei — a fokozatok mentén - érintkeznek olyan szakszövegekkel, amelyekben a tudományosság mértéke alacsonyabb fokú." A tudományosság tehát egy olyan dimenziójává válhat e szakszövegeknek, amely nem egy kategóriát jelöl ki, hanem több kategóriát jellemez. A tudomány szakszövegeiként értelmezett diskurzusok alapvető jellemzője a tudás megosztása. E szövegek a tudás megosztásának módja miatt metadiskurzusoknak tekinthetők. A metadiskurzus értelmezői keret azt állítja előtérbe, hogy ezekben a szövegekben nem csupán a tudás megosztása zajlik, hanem annak egy nézőpontból, szemléletmódból, elméleti keretből történő értelmezése, illetve egy kutatási folyamathoz adaptált megosztása. E szövegtípusban nem csupán a szövegalkotó és a befogadója között alakul ki dialógus, hanem a szövegalkotó és a téma köztis; a tudomány szövegeit alapvetően jellemzi az a fajta dialogicitás, ami mások kijelentéseit, azok perspektivált voltát tudatosan és jelölten figyelembe vevő, arra válaszoló kommunikációt jelenít meg." Ebből következve a tudásmegosztást szükségszerűen jellemzik azok a reflexiók, amelyek a tudás hozzáférhetővé tételének folyamatát kísérik. Itt szükséges a megosztás műveletét külön hangsúlyozni, illetve folyamatjellegét előtérbe helyezni. E szakszövegeknél ugyanis különösen érvényesül az a folyamat, amely az átadás és a megosztás közötti jelentésbeli különbséget képes reprezentálni. A tudás átadása alapvetően , olyan műveletre utal, amely csak a továbbítás egyirányú kommunikációelméleti mo379 Vö. Gruber, Helmut et al.: Genre, Habitus und wissenschaftliches Schreiben, Münster, LIT, 2006; Parodi, Giovanni: Written genres in University Studies: Evidence from an Academic Corpus of Spanish in Four Disciplines, in Bazerman, Charles et al. (eds.): Genre in changing world, Colorado, WAC Clearinghouse, 2009, 484; Dér Csilla: Tudományos műfajok -— szaknyelvi műfajok, in Foris Agota — Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentäciö, tartalomfejlesztes Es szakiras, Budapest, KRE - L’Harmattan, 2019, 132-134; Csontos: Szakszöveg-tipolögia, 2020, 135-145. Vö. Tolcsvai Nagy Gábor: Átadás vagy értelemképzés. Két kommunikációs modell az iskolában és a kultúrában, in Ludányi Zsófia — Jánk István — Domonkosi Ágnes (szerk.): A nyelv persepktívája az oktatásban, Eger, Líceum, 2020, 13-26; vö. még Luhmann, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe, Budapest, Gondolat, 2006, 274—295. 380 + 128 +
