AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
széles értelemben vett kontextuális körülményekhez igazodva vagy igazítva
különböző mértékben jeleníti meg a szakterületi tudást, figyelembe véve a be¬
fogadók elvárásrendszerét, ebből következve e szövegek célját a téma kidolgozá¬
si módjában. Így e szövegek a bennük érvényesített szakterületi tudás mértéke
és a kidolgozottság módja alapján fokozatiságot mutatnak. A tipikus beszédhely¬
zeteket tekintve a tudomány szakszövegei azon prototipikus szakszövegeket
ölelik fel, amelyekben a szakterületi tudás, valamint annak megosztása zajlik egy
olyan nem laikus befogadócsoportra számítva, akiknek elvárása e szövegekkel
kapcsolatban szintén a szakterületi tudás érvényre jutása. A szakterületi tudás
mértéke a befogadói csoporthoz és a különböző célokhoz igazítva kategóriákat
alakít ki, a tudomány szakszövegei — a fokozatok mentén - érintkeznek olyan
szakszövegekkel, amelyekben a tudományosság mértéke alacsonyabb fokú."
A tudományosság tehát egy olyan dimenziójává válhat e szakszövegeknek, amely
nem egy kategóriát jelöl ki, hanem több kategóriát jellemez.
A tudomány szakszövegeiként értelmezett diskurzusok alapvető jellemzője a
tudás megosztása. E szövegek a tudás megosztásának módja miatt metadiskur¬
zusoknak tekinthetők. A metadiskurzus értelmezői keret azt állítja előtérbe, hogy
ezekben a szövegekben nem csupán a tudás megosztása zajlik, hanem annak egy
nézőpontból, szemléletmódból, elméleti keretből történő értelmezése, illetve egy
kutatási folyamathoz adaptált megosztása. E szövegtípusban nem csupán a szö¬
vegalkotó és a befogadója között alakul ki dialógus, hanem a szövegalkotó és a
téma köztis; a tudomány szövegeit alapvetően jellemzi az a fajta dialogicitás, ami
mások kijelentéseit, azok perspektivált voltát tudatosan és jelölten figyelembe
vevő, arra válaszoló kommunikációt jelenít meg." Ebből következve a tudásmeg¬
osztást szükségszerűen jellemzik azok a reflexiók, amelyek a tudás hozzáférhető¬
vé tételének folyamatát kísérik. Itt szükséges a megosztás műveletét külön hang¬
súlyozni, illetve folyamatjellegét előtérbe helyezni. E szakszövegeknél ugyanis
különösen érvényesül az a folyamat, amely az átadás és a megosztás közötti je¬
lentésbeli különbséget képes reprezentálni. A tudás átadása alapvetően , olyan
műveletre utal, amely csak a továbbítás egyirányú kommunikációelméleti mo¬
379 Vö. Gruber, Helmut et al.: Genre, Habitus und wissenschaftliches Schreiben, Münster, LIT, 2006;
Parodi, Giovanni: Written genres in University Studies: Evidence from an Academic Corpus of
Spanish in Four Disciplines, in Bazerman, Charles et al. (eds.): Genre in changing world, Colo¬
rado, WAC Clearinghouse, 2009, 484; Dér Csilla: Tudományos műfajok -— szaknyelvi műfajok, in
Foris Agota — Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentäciö, tartalomfejlesztes Es szakiras, Budapest,
KRE - L’Harmattan, 2019, 132-134; Csontos: Szakszöveg-tipolögia, 2020, 135-145.
Vö. Tolcsvai Nagy Gábor: Átadás vagy értelemképzés. Két kommunikációs modell az iskolában és
a kultúrában, in Ludányi Zsófia — Jánk István — Domonkosi Ágnes (szerk.): A nyelv persepktívája
az oktatásban, Eger, Líceum, 2020, 13-26; vö. még Luhmann, Niklas: Bevezetés a rendszerel¬
méletbe, Budapest, Gondolat, 2006, 274—295.