Seite 129 [129]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN
Ebben a fejezetben a tudomány szakszövegeibe ágyazódó idézéseket vizsgálom.
E vizsgálat amellett, hogy az idézés működésére mutat rá e szövegtípusban, arra
is lehetőséget ad, hogy megválaszoljam azt a kérdést, amely az MNSZ2 felhasz¬
nálásával az előbbi fejezetekben bemutatott vizsgálatokban relevánssá vált. Ezen
célzott, a mondás beszédaktusát igével kifejezésre juttató vizsgálatokban ugyan¬
is — mint arra az adott fejezetekben is utaltam — az figyelhető meg, hogy a tu¬
domány szövegeit alacsony fokon jellemzi az idézés nyelvi tevékenysége. Ennek
okaként egyfelől felvethető, hogy az e szövegtípusban megvalósuló idézések el¬
sősorban nem ige részvételével válnak elérhetővé, másfelől azzal is magyaráz¬
ható, hogy ezen idézésekben az idézésre reflektálás alapvetően nem történik meg
olyan explicit módon, mint az más szövegtípusokra/műfajokra jellemzővé válhat.
Ezért az MNSZ2 felhasználásával megvalósuló célzott, az idézés egy összetevő¬
jére irányuló keresések nem hozhattak e szövegtípusra jellemző eredményt.
Azt, hogy felvetésem szerint e szövegtípust nagyobb arányban jellemzi az
idézés, mint az az MNSZ2 eredményei alapján látható, indokolja, hogy ezek a
szövegek dominánsan a metadiskurzust működésbe hozó, azt megjelenítő lehe¬
tőséggel élnek. Ennek bővebb kifejtéséhez érdemes a kutatás alapjául szolgáló
tudomány szakszövegeinek jellemzését röviden elvégeznem.
A tudomány szakszövegeinek jellemzése
A fejezetben a szakszövegekben zajló tudásmegosztást előtérbe helyezve vizsgá¬
lom a tudomány szakszövegeit, illetve az azokba ágyazódó idézéseket. A tudo¬
mányos jelző lecserélését a nominális tudományra az indokolja, hogy elkülönül¬
nek azon szövegek, melyek az adott beszédhelyzetben tudományosnak
tekinthetők, de nem a tudomány diskurzustartományát?" dolgozzák ki, illetve
nem a tudomány befogadócsoportjának szólnak. Az elkülönítés viszont koránt¬
sem jelent elhatárolást: a tudomány szakszövegei és a nem a tudomány szakszö¬
vegei közötti átmeneti kategóriába számos olyan szöveg sorolható, amely a
378 A fogalomra lasd Taavitsainen, Irma - Jucker, Andreas H.: Trends and developments in historical
pragmatics, in Jucker, Andreas H. — Taavitsainen, Irma (eds.): Historical pragmatics, Berlin —
New York, De Gruyter Mouton, 2010, 3-30; Kuna Agnes: Az orvosi recept mint szövegtípus a
16-17. században. 1. rész, Magyar Nyelv, CXII. évf., 2016/4, 385—400; Csontos Nóra: A műszaki
szöveg szövegtipológiai elemzése. A használati utasítás szövegtipológiai elemzése, in Fóris
Ágota — Bölcskei Andrea (szerk.): Dokumentáció, tartalomfejlesztés és szakírás, Budapest, KRE
— LHarmattan, 2019, 147-168; uő: Szakszöveg-tipolögia, 2020, 55-61.
+ 127 +