Page 113 [113]
OCR
FIGYELEMIRÁNYÍTÁS AZ IDÉZÉSBEN. A MUTATÓ NÉVMÁSI ELEM JELENLÉTE ÉS SZEREPE AZ IDÉZÉSBEN az idéző rész áll a figyelem központjába, majd az idézetként megkonstruált szövegrész. Az idézet — idéző rész szerkezeti felépítésben ez az értelmezési ösvény megfordul. Amennyiben az idéző rész az idézetbe ágyazódik, az értelmezési útvonal során történik reflexió az idézés tényére. A diskurzusdeixis A deixis a társas-kognitív keretben olyan nyelvi műveletnek tekinthető, amely a diskurzus értelmezésébe bevonja a résztvevők fizikai és társas világát. Azon kontextuális ismeretek jönnek ezáltal mozgásba, amelyek a beszédesemény térés időbeli, valamint szociokulturális viszonyainak feldolgozásából származnak. A deixis nyelvi műveletének ezért alapvető szerepe van a nyelvi tevékenységet jellemző közös figyelem működésében. Az interakciók során ugyanis a deiktikus nyelvi kifejezések kontextusfüggő viszonyítási pontokból teszik hozzáférhetővé a referenciális jelenetek összetevőit, ezáltal azok alkalmazásával a megnyilatkozó a befogadó figyelmét képes irányítani ezekre az összetevőkre.??! A közvetett interakcióval jellemezhető — a munka alapját képező - írott nyelvi diskurzusokban a deixis megvalósulása szimbolikussá válhat. A deiktikus nyelvi kifejezések szimbolikussága abban mutatkozik meg, hogy a beszédhelyzet résztvevőinek nincs lehetőségük arra, hogy a megnyilatkozás során annak fizikai körülményeiről közvetlen, érzékszervi tapasztalatot szerezzenek. A deixis szimbolikus megvalósulása elsősorban a térbeli referenciák azonosítását érinti. E kontextusfüggő viszonyítási pont feldolgozásához az írott nyelvi diskurzusok során nem használhatók fel a vizuális reprezentációk, illetve a gesztushasználat. Szimbolikusnak tekinthető a diskurzusdeixis, ?? amely egyfelől a DISKURZUS TÉR, valamint a DISKURZUS IDŐ metaforát kihasználva a diskurzusra, annak egy részletére, nyelvi megformáltságára, illetve a diskurzus szerveződésére való rámutatást végzi el. A diskurzusdeixis tehát nem a diskurzus-/szövegvilág?? résztvevőinek fizikai és társas világát vonja be a szöveg értelmezésébe, hanem magát a diskurzust, 381 A deixis és ezen beliil a diskurzusdeixis fogalmára és működésére lásd Tátrai: Pragmatika, 2017, 953-980; ud: Bevezetés a pragmatikdba, 126-150; Laczké Krisztina: A diskurzusdeixis, 2019, 241-264; v6. még ud: A mutató névmasi deixisrél, in Tolcsvai Nagy Gabor — Ladanyi Maria (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből, Budapest, Akadémiai, 2008, 309—347; uő: Space deixis, discours deixis and anaphore, Acta Linguistica, vol. 57, 2010/1, 99-117. 382 Levinson: Pragmatics, 1983, 54, 85-94; Marmaridou: Pragmatic meaning and cognition, 2000, 93-96; Tatrai: Pragmatika, 2017, 974-976. 333 Lasd Tolcsvai Nagy: Bevezetés, 2017, 29; v6. még uö: A magyar nyelv szövegtana, 2001, 121-125; Tátrai: Pragmatika, 2017, 907; lásd továbbá A kognitív nyelvészet áttekintése fejezetet. ¢ 111°
