Seite 111 [111]
OCR
FIGYELEMIRÁNYÍTÁS AZ IDÉZÉSBEN. A MUTATÓ NÉVMÁSI ELEM JELENLÉTE ÉS SZEREPE AZ IDÉZÉSBEN névmási elemek alkalmazása között, másfelől az, hogy az igék mellett megjelenő mutató névmási elemek mikor, illetve milyen fokon valósítják meg az idézés során a diskurzusdeixis műveletét. Figyelemirányítás az idézésben Minden nyelvi tevékenység alapvetően a figyelem irányításával jár. A figyelemirányítás összefügg a nyelvi tevékenység mint szimbolikus kommunikáció jellemzőivel.?? Ezek közül jelen fejezetben a perspektivikusságot emelem ki. Idézés során az újrakonstruálás tevékenysége — mint arról már Az idézés mint újrakonstruálás fejezetben is volt szó — mind az idéző részt, illetve annak összetevőit és kifejtettségét, mind az idézetet érinti. Az idézőnek tehát megvan az a lehetősége, hogy egy másik megnyilatkozóhoz köthető diskurzus hozzáférhetővé tételekor a saját perspektíváját különböző módon érvényesítse. Az idézések ezáltal megalkothatók szubjektíven és kevésbé szubjektíven. Ezzel együtt az idézésben működő figyelemirányítás többféle módon érvényesülhet. A továbbiakban az idézést e figyelemirányítási művelet érvényesülése szempontjából vizsgálom. Majd ezután a diskurzusdeixis műveletét bevonva a mutató névmási elemek szerepére összpontosítok, annak jelenlétét és működését elemzem az idézésben, mindezzel együtt e nyelvi elem figyelemirányító lehetőségére is rákérdezve. Egy diskurzusnak az idézés által történő hozzáférhetővé tételekor kiemelt szerepe van annak, hogy kinek, illetve kiknek a nézőpontja lép működésbe az idézés során. A referenciális központ érvényesülése, illetve érvényesítése a figyelem irányításának lehetőségével is jár. Az idéző a referenciális központ átadásával ugyanis annak mértékében élhet, hogy mennyire kívánja az eredeti diskurzus önállóságát megőrizni, mennyire kívánja a befogadót az eredeti diskurzusba visszavezetni, ezáltal mennyire kívánja a figyelmet az idézetre irányítani. Az idéző konstrukciók eltérő módú figyelemirányítással jellemezhetők. Azokban az esetekben, amikor az idézet külön jelenetként kerül megalkotásra, nagyobb fokú figyelem irányul a beágyazni kívánt diskurzusra, mint azokban az esetekben, amikor azok egy elemi jelenet részeként jelennek meg. A mutató névmási elemek értelemszerűen csupán az előbbi szerkesztettségi módot jellemzik. De már ez is rámutathat arra, hogy e szerkesztettségi módban a figyelemirányítás nagyobb fokú összetettségével lehet számolni. 380 Lásd bővebben: A kognitív nyelvészet áttekintése. s 109 «
