Seite 107 [107]
OCR
AZ IDÉZŐ IGÉK (16b) , Ez a kiterjesztés az információszabadság alkotmányellenes korlátozása volna" — írta az ombudsman a tervezetet véleményezve Bártfai Bélának, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) közigazgatási államtitkárának. (16c) Ám, mondta, nincsen olyan múzeum a világon, amiben ne lennének a kiemelkedő művek mellett kevéssé értékes darabok. Mint arról már Az idézés mint újrakonstruálás fejezetben volt szó, az idézés referenciapont-szerkezetként való értelmezése alapján az idéző rész és az idézet egymáshoz viszonyított sorrendje nem egyszerű linearitást jelent, hanem annak a módját adja meg, hogy az idéző milyen útvonalon juttatja el a befogadót ahhoz, hogy egy diskurzusrészt idézetként értelmezzen. Ez a konceptualizációs ösvény a figyelem irányításával is együtt jár. A referenciapontként működő idéző rész mint kognitív ösvény a feldolgozási, befogadási folyamatban eljuttatja a konceptualizálót (a befogadót) a referenciaponttól a célig, tehát addig, hogy egy megnyilatkozást idézetként, a teljes szerkezetet pedig idézésként értelmezze, utóbbiakat a figyelem központjába helyezve. Először tehát az idéző rész áll a figyelem központjában, majd az idézetként megkonstruált diskurzusrész. Ez a folyamat akkor is működésbe lép, amennyiben az idéző rész az idézetbe ágyazódva (16c) vagy az idézet után (16b) jelenik meg. Az idéző rész és az idézet egymáshoz képest elfoglalt helyzete a figyelem irányításának és irányulásának módját is mutatják, így a (16a—c) példák között a figyelem irányítása és irányulása alapján is különbséget lehet tenni. A (16a) példában, ahol az idéző rész az idézet előtt áll, az idézet csak akkor kerül a figyelem előterébe, miután a befogadó már megalkotta azt, hogy az adott szövegrész idézésként értelmezhető. Ehhez képest a (16b—c) példákban már azelőtt a figyelem előterébe kerül az idézet, mielőtt a referenciapontként működő idéző rész megjelenik. A figyelemirányulás szempontjából — bár mind a két esetben az idézet megelőzi az idéző részt — különbséget mutat a két példa: a (16b)-ben — azáltal, hogy az idéző rész csak a teljes idézet után következik — az idézet dominánsabban az előtérbe kerül, mint a (1609-ben, ahol az idéző rész az idézetbe ágyazódik. Ugyanakkor a (16b)-ben az, hogy az adott szövegrész idézet, az idézőjel alkalmazásával egyértelművé válik a befogadó számára. Az összetett jelenetként megalkotott idézésekben az idéző rész — idézet sorrendjét tekintve a következő eredmények születtek a hét igével végzett vizsgálat során: 323 #154286059 3% #175882544 + 105 +
