Oldal 96 [96]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN be. Amíg tehát a mond a MONDÁS átfogó leképezésére válik alkalmassá, addig az idéz az idéző tevékenységet helyezi előtérbe. A MONDÁS megjelenítése szempontjából ez az ige — noha az IDÉZÉS-t a legexplicitebben valósítja meg — a MONDÁS jelentés-összetevői közül egyet előtérbe helyez, a mond-hoz képest jelentéseltolódást hajt végre. A mond és az idéz igék közötti különbség tehát úgy összegezhető, hogy amíg a mond a MONDÁS összegző leképezését jeleníti meg, addig az idéz ezt már specifikálja. Az idéz ige tehát az IDÉZÉS-t, annak jelentésösszetevőit átfogó leképezése miatt neutrálisnak, a MONDÁS-t tekintve az általa megjelenített, a MONDÁS speciális esetére korlátozó megjelenítés miatt a mondhoz képest specifikusabb igének tekinthető. Az ige által leképezett, egymásba ágyazódó esemény miatt az idéz-nél általában két másodlagos figuráról lehet beszélni: (1) akit idézünk és (2) amit idézünk, például: , A posztmodern a változás és az irónia kultúrája" — idézte a szerzőt Balázs Imre József? A MONDÁS különböző változatait fejezik ki az idéző igék. A különböző szemantikai változatok az igék alszerkezeteinek különbségéből erednek. Ezen alszerkezetek a folyamat időszerkezete, a folyamat eseményszerkezete, a folyamat sematikus figuráinak a jellege." A MONDÁS hálózatának központi tagja a mond. Emellett viszont több olyan ige jelent meg az általam vizsgált mintában, amely a mond-hoz, illetve a többi igéhez képest a MoNDÁSs-ból megjelenített jelentésösszetevők alapján még képesek az idézés eseményét átfogóan megjeleníteni, de azáltal, hogy a MONDÁS konstrukciósémájából már egy jelentés-összetevőt a figyelem előterébe állítva dolgoznak ki, a mond-tól kissé távolodnak, a specifikusabb igék felé torlódnak. Ezen igék például: beszél, szól, ír, előad, de ide sorolható a fentebb elemzett idéz ige is. Mint már ebből a felsorolásból is látni lehet, a MONDÁS-ból kidolgozott jelentés-összetevők alapján ezek az igék sem alkotnak homológ sort. Ezek az igék a mond-hoz képest a MONDÁS összetevői közül a medialitást dolgozzák ki, például a beszél, az ír és a szól, vagy — például az előad — a MONDÁS közvetítésének módját helyezik az előtérbe. A MONDÁS összetevőiből határozottabban és bizonyos jelentés-összetevőket dominánsabban kidolgozó, specifikus igék például az árulkodik, átkoz, becéz, bírál, bizonygat, bizonyít, búcsúzik, buzdít, dicsér, ellenez, gratulál, emlékeztet, érvel, faggat, felszólít, hangsúlyoz, üdvözöl; a dünnyög, kiált, kiabál, motyog, sóhajt, súg, suttog, sziszeg stb. Mint ebből a felsorolásból is látható, ezek az igék sem alkotnak homológ sort. 299 #132514082 300 Tolcsvai Nagy Gábor: Az ige a magyar nyelvben, Budapest, Tinta, 2015, 27—48; uő: Jelentéstan, 2017, 327-330. « 94. «
