Page 96 [96]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
be. Amíg tehát a mond a MONDÁS átfogó leképezésére válik alkalmassá, addig
az idéz az idéző tevékenységet helyezi előtérbe. A MONDÁS megjelenítése szem¬
pontjából ez az ige — noha az IDÉZÉS-t a legexplicitebben valósítja meg — a
MONDÁS jelentés-összetevői közül egyet előtérbe helyez, a mond-hoz képest
jelentéseltolódást hajt végre. A mond és az idéz igék közötti különbség tehát úgy
összegezhető, hogy amíg a mond a MONDÁS összegző leképezését jeleníti meg,
addig az idéz ezt már specifikálja. Az idéz ige tehát az IDÉZÉS-t, annak jelentés¬
összetevőit átfogó leképezése miatt neutrálisnak, a MONDÁS-t tekintve az általa
megjelenített, a MONDÁS speciális esetére korlátozó megjelenítés miatt a mond¬
hoz képest specifikusabb igének tekinthető. Az ige által leképezett, egymásba
ágyazódó esemény miatt az idéz-nél általában két másodlagos figuráról lehet
beszélni: (1) akit idézünk és (2) amit idézünk, például: , A posztmodern a változás
és az irónia kultúrája" — idézte a szerzőt Balázs Imre József?
A MONDÁS különböző változatait fejezik ki az idéző igék. A különböző sze¬
mantikai változatok az igék alszerkezeteinek különbségéből erednek. Ezen
alszerkezetek a folyamat időszerkezete, a folyamat eseményszerkezete, a folyamat
sematikus figuráinak a jellege." A MONDÁS hálózatának központi tagja a mond.
Emellett viszont több olyan ige jelent meg az általam vizsgált mintában, amely
a mond-hoz, illetve a többi igéhez képest a MoNDÁSs-ból megjelenített jelentés¬
összetevők alapján még képesek az idézés eseményét átfogóan megjeleníteni, de
azáltal, hogy a MONDÁS konstrukciósémájából már egy jelentés-összetevőt a
figyelem előterébe állítva dolgoznak ki, a mond-tól kissé távolodnak, a specifi¬
kusabb igék felé torlódnak. Ezen igék például: beszél, szól, ír, előad, de ide sorol¬
ható a fentebb elemzett idéz ige is. Mint már ebből a felsorolásból is látni lehet,
a MONDÁS-ból kidolgozott jelentés-összetevők alapján ezek az igék sem alkotnak
homológ sort. Ezek az igék a mond-hoz képest a MONDÁS összetevői közül a
medialitást dolgozzák ki, például a beszél, az ír és a szól, vagy — például az előad
— a MONDÁS közvetítésének módját helyezik az előtérbe.
A MONDÁS összetevőiből határozottabban és bizonyos jelentés-összetevőket
dominánsabban kidolgozó, specifikus igék például az árulkodik, átkoz, becéz,
bírál, bizonygat, bizonyít, búcsúzik, buzdít, dicsér, ellenez, gratulál, emlékeztet,
érvel, faggat, felszólít, hangsúlyoz, üdvözöl; a dünnyög, kiált, kiabál, motyog,
sóhajt, súg, suttog, sziszeg stb. Mint ebből a felsorolásból is látható, ezek az igék
sem alkotnak homológ sort.
299 #132514082
300 Tolcsvai Nagy Gábor: Az ige a magyar nyelvben, Budapest, Tinta, 2015, 27—48; uő: Jelentéstan,
2017, 327-330.
« 94. «