Page 95 [95]
OCR
AZ IDÉZŐ IGÉK művelete?" is érvényesülhet. Ez azoknál az igéknél vethető fel, amikor az ige nem átfogóan jeleníti meg a MONDÁS jelentés-összetevőit, hanem annak egy alkotóelemét dolgozza ki, például dünnyög, gyaláz. Ezekben az esetekben a MONDÁS-t csak annak egy része képviseli. Ezek az igék a MONDÁS kidolgozása szempontjából specifikus igéknek tekinthetők. Az igék szemantikai kategorizációjához a mond válhat kiindulóponttá. A mond ugyanis a MONDÁS tekintetében a leginkább általános jelentésűnek, a MoND eseményséma prototipikus példányának tekinthető. Ezen ige esetében ugyanis a MONDÁS összetevőiből nem kerül vagy nem egy összetevő kerül a figyelem előterébe. A mond azért is töltheti be ezt a pozíciót, mert a MONDÁS tekintetében a leggyakoribb," legkönnyebben és leggyorsabban aktiválható kifejezés. A mond esetében az elsődleges figura humán emberi vagy akként értelmezhető emberi lény, a másodlagos figura maga a mondás, , amit" mond. A folyamat időszerkezete a következőkben összegezhető: közepesen hosszú idejű (tartós), folyamatos (megszakíthatatlan), közepes intenzitású, sematikusan kezdő- és végpont nélküli. A folyamat eseményszerkezete úgy jellemezhető, mint saját akaratból és energiaforrásból, neutrális (közömbös) hangsebességgel és hangmagasággal végrehajtott hangzó beszéd, illetve — írott nyelvi tevékenységre vonatkoztatva — metaforikusan ekként végrehajtott közlés. A mond esetében a pillanatnyi állapotok sorozata ugyanazzal a minőséggel jellemezhető. Egy kommunikatív eseményt tehát addig lehet mond-dal leképezni, amíg akommunikációt jellemző egyenletesség fennáll. Az igék a MONDÁS megvalósításának tekintetében a mord-hoz és egymáshoz való viszonyukban kevésbé neutrálisnak, illetve specifikusabbnak, valamint specifikusnak tekinthetők. Ezek alapján az állapítható meg, hogy az idéző igék a MONDÁS tekintetében hálózatot alkotva sugarasan rendeződnek el,?? amelynek a középpontját a neutrális, az attól távol levőket pedig a specifikus igék adják. E térbeli elrendeződésben bizonyos igék a neutrális mond-hoz állnak közelebb, míg bizonyos igék a mond-tól távolabb, a specifikus igék felé közelítenek. Mielőtt viszont a mond szemantikájához viszonyítva a MONDÁS-t megvalósító igéket, valamint az általuk, illetve a jelentésszerkezetük alapján kialakítható helyzetüket jellemezném, az idézés aktusát visszaadni képes idéz igéről kell szót ejtenem. A fentiekben már szó volt arról, hogy az idézés során a MONDÁS-t a mond képes neutrálisan visszaadni. Az idéz az IDÉZÉS szempontjából neutrálisnak tekinthető, de a mond-hoz képest ez az ige az idézés aktusát helyezi előtér26 Uo., 263-264. #7 Läsd Sass-Väradi-Pajzs-Kiss: Magyar igei szerkezetek, 2010, 197, ahol a Gyakoriság szerinti mutató élén áll a mond. 298 Vö. Tolcsvai Nagy: Jelentéstan, 2017, 290. .093 +
