művelete?" is érvényesülhet. Ez azoknál az igéknél vethető fel, amikor az ige nem
átfogóan jeleníti meg a MONDÁS jelentés-összetevőit, hanem annak egy alkotó¬
elemét dolgozza ki, például dünnyög, gyaláz. Ezekben az esetekben a MONDÁS-t
csak annak egy része képviseli. Ezek az igék a MONDÁS kidolgozása szempont¬
jából specifikus igéknek tekinthetők.
Az igék szemantikai kategorizációjához a mond válhat kiindulóponttá. A mond
ugyanis a MONDÁS tekintetében a leginkább általános jelentésűnek, a MoND
eseményséma prototipikus példányának tekinthető. Ezen ige esetében ugyanis
a MONDÁS összetevőiből nem kerül vagy nem egy összetevő kerül a figyelem
előterébe. A mond azért is töltheti be ezt a pozíciót, mert a MONDÁS tekintetében
a leggyakoribb," legkönnyebben és leggyorsabban aktiválható kifejezés. A mond
esetében az elsődleges figura humán emberi vagy akként értelmezhető emberi
lény, a másodlagos figura maga a mondás, , amit" mond. A folyamat időszerke¬
zete a következőkben összegezhető: közepesen hosszú idejű (tartós), folyamatos
(megszakíthatatlan), közepes intenzitású, sematikusan kezdő- és végpont nél¬
küli. A folyamat eseményszerkezete úgy jellemezhető, mint saját akaratból és
energiaforrásból, neutrális (közömbös) hangsebességgel és hangmagasággal
végrehajtott hangzó beszéd, illetve — írott nyelvi tevékenységre vonatkoztatva
— metaforikusan ekként végrehajtott közlés. A mond esetében a pillanatnyi ál¬
lapotok sorozata ugyanazzal a minőséggel jellemezhető. Egy kommunikatív
eseményt tehát addig lehet mond-dal leképezni, amíg akommunikációt jellem¬
ző egyenletesség fennáll.
Az igék a MONDÁS megvalósításának tekintetében a mord-hoz és egymáshoz
való viszonyukban kevésbé neutrálisnak, illetve specifikusabbnak, valamint
specifikusnak tekinthetők. Ezek alapján az állapítható meg, hogy az idéző igék
a MONDÁS tekintetében hálózatot alkotva sugarasan rendeződnek el,?? amelynek
a középpontját a neutrális, az attól távol levőket pedig a specifikus igék adják. E
térbeli elrendeződésben bizonyos igék a neutrális mond-hoz állnak közelebb, míg
bizonyos igék a mond-tól távolabb, a specifikus igék felé közelítenek.
Mielőtt viszont a mond szemantikájához viszonyítva a MONDÁS-t megvalósí¬
tó igéket, valamint az általuk, illetve a jelentésszerkezetük alapján kialakítható
helyzetüket jellemezném, az idézés aktusát visszaadni képes idéz igéről kell szót
ejtenem. A fentiekben már szó volt arról, hogy az idézés során a MONDÁS-t a
mond képes neutrálisan visszaadni. Az idéz az IDÉZÉS szempontjából neutrális¬
nak tekinthető, de a mond-hoz képest ez az ige az idézés aktusát helyezi előtér¬