Oldal 92 [92]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN mutattak akkor, ha az idézés kidolgozása összetett jelenetben történt, továbbá közel hasonló arányban jelent meg az aktuális megnyilatkozó referenciális központjának teljes áthelyeződésén alapuló egyenes, valamint az át nem helyeződésével jellemezhető függő idézés. A mond-hoz képest specifikus(abb) jelentésű igéknél (bizonygat és említ) az figyelhető meg, hogy ezek jellemzően függő idézésben vesznek részt. A mond-hoz viszonyítva a két specifikusabb jelentésű ige további különbségeket is mutatott a nyelvi minta elemzése során. Ez úgy összegezhető, hogy a bizonygat elsősorban a függő idézést összetett jelenetként megvalósító, míg az említ legfőképp a narratív idézésben vett részt. Az, hogy az idézés során a MONDÁS milyen igével válik elérhetővé, a következő fejezetben egy részletezőbb vizsgálat keretében kerül bővebb kifejtésre. AZ IDÉZŐ IGÉK Mivel a jelen munkában - a tudati folyamatok visszaadását nem érintve — azokkal az idézésekkel foglalkozom, amelyek egy, az aktuális megnyilatkozótól eltérő személy nyelvi tevékenységét (mondását) teszik hozzáférhetővé, továbbá azokkal, amelyekben az aktuális beszélőtől eltérő személy megnyilatkozását az idézés során egy ige jeleníti meg, ezért szólnom kell azokról az igékről, amelyek idézéskor ezt a jelentést valósítják meg. sow Az idéző igék és szemantikai jellemzésük Az idéző igékhez kapcsolódóan egyfelől azt elemeztem, hogy az idézés során a MONDÁS-t mely igék tehetik elérhetővé, másfelől azt, hogy ezt miként valósíthatják meg: a MONDÁS-t átfogóan vagy egy-egy összetevő előtérbe helyezésével jelenítik-e meg. + 90 +
