Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000087/0000

Az idézés működése a magyar nyelvben. Funkcionális kognitív közelítés

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Csontos Nóra
Title (EN)
The Functioning of Quotation in Hungarian
Field of science
Nyelvészet / Linguistics (13024)
Series
Károli könyvek. Monográfia
Type of publication
monográfia
022_000087/0075
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 76 [76]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000087/0075

OCR

AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN E konstrukcióval kapcsolatban felvethető, hogy az idézetként funkcionáló komponens egy kompozitumszerkezet”® tagjaként vagy — az összetett jelenetnél is megfigyelhető — referenciapont-szerkezetként válik elérhetővé. Ez nagyban összefügg azzal, hogy az eredeti diskurzus milyen módon válik az elemi jelenet részévé. A (12k)-ban például az idézőjel alkalmazása miatt még felvethető, hogy a vmit nem egy aszimmetrikus viszony egyik tagjaként működik, hanem célként funkcionál. Az idézőjel metaszintű jelzésként az elemi jelenet bizonyos összetevőit kontextualizálja, tehát reflexív kontextualizálóként?"" működik. Ezért a vmit" nem csupán egy elemi jelenet részeként, hanem beágyazott diskurzusrészként válik értelmezhetővé. Ebben az esetben még referenciapont-szerkezetről lehet beszélni. A (121)-ben, de legfőképp a (12m)-ben a perspektivizáció tényét valóban csak az igealak jeleníti meg. Az idézett diskurzus összegzései akompozitumszerkezet tagjává válnak. Az összetett jeleneteknél megfigyelhető kettős figyelemirányítás e konstrukcióban nem, vagy nem feltétlenül valósul meg. Ez az aktuális megnyilatkozó perspektivajanak érvényesítési fokától függ. Azokban az esetekben — mint például a (12j-k)-ban — mikor az idézés tényét, illetve az elemi jelenet részévé váló idézetet — írott nyelvi diskurzusban — idézőjel, vagy egyéb lehetőség (például dőlt betű) jelöli, a figyelemirányítás nagyobb fokáról lehet beszélni, mint azokban az esetekben, mikor — mint az a (121-m)-ben lâthaté — ez elmarad. Az idézés elemi jelenetként történő konstruálása is lehetőséget ad arra, hogy az eredeti diskurzus körülményei, illetve az idézőnek az idézetre irányuló reflexiói megjelenjenek. De a (12j-m) példákat összevetve az is látható, hogy az eredeti diskurzus is eltérő fokon válhat kifejtetté. A konstrukció bemutatása után adekváttá válik annak a kérdése, hogy az elemi jelenetek a referenciális központ működése alapján megállapított idézéseket valósítják-e meg, vagy azok modifikációinak tekinthetők. A szabad függő idézés Az elemi jelenet során a perspektivizáció ténye, tehát az, hogy az elemi jelenet egy része egy másik megnyilatkozó szavait adja vissza, a perspektivizációt megjelenítő igealakon kívül más eszközzel is felismerhetővé válhat. 265 Tolcsvai Nagy: Jelentéstan, 2017, 246—250. 266 Tátrai: A kontextualizáció műveletei, 2022, 57-58. + 74 +

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2671 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.05 MB
Permalink to jpg
022_000087/0075.jpg
Permalink to ocr
022_000087/0075.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu