Oldal 66 [66]
OCR
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN magyar nyelvben, valamint léteznek-e ezen idézési módok módosulásai, és ha igen, ezek értelmezhetők-e ezen idézési módok keretein belül. Ezután az idéző rész öszszetevöinek elemző bemutatása következik. Ebben az idéző ige és a mutató névmási elem vizsgálata kerül előtérbe. E két nyelvi elemnek a vizsgálatok fókuszába való helyezését az motiválta, hogy ezek alkalmazása során dominánsan működésbe kerülhet az idéző adaptív tevékenysége. E vizsgálatok ugyanakkor arra is lehetőséget adnak, hogy az idézéseket jellemző metapragmatikai tudatosság elemzése e két, az idézésben funkcionáló elemhez kapcsolódóan valósuljon meg. Majd a tudomány szakszövegeire jellemzővé váló idézéseket vizsgálom. Végezetül az önidézés esetével foglalkozom. AZ IDÉZŐ KONSTRUKCIÓK A fejezeteben a magyar nyelvre jellemzővé váló idéző konstrukciókat mutatom be. Az idézés konstruálásának eredményeképpen létrejövő konstrukciók mint formai és funkcionális (jelentésbeli) tulajdonságokat egyesítő szerkezeti sémák, mintázatok kerülnek értelmezésre. A konstrukciók ekképp olyan, a beszélőközösségben konvencionalizálódott és a beszélők számára begyakorlódott sematikus szerkezetek, amelyekben jelentés és hangalak kerül egymással szimbolikus viszonyba.?" Az idéző konstrukciók megállapítása — az újrakonstruálás elemző bemutatása során elmondottakra alapozva — nemcsak az idézet, hanem annak elérhetővé tételét elvégző idéző rész bevonásával zajlik. Ebből a szempontból az idéző konstrukciók mint az idézés konstrukciói válnak értelmezhetőkké. A magyar nyelvben megjelenő, az idézés műveletét elvégző konstruálási lehetőségeket, majd azok alapján az idéző konstrukciókat az alábbi, (12a—m) peldäkkal kívánom összegezni, előtérbe állítva azt, hogy az itt szereplő példák elsősorban szemléltetni kívánják a lehetőségeket, az idéző rész és az idézet kifejtettsége alapján további példákkal lehetne élni. A (12a-m) peldäkat arra kívánom felhasználni, hogy az idéző konstrukciókra reflektáljak. Az elemzés előtt fontos hangsúlyoznom, hogy a példák sorrendje meghatározó: a (12a—m) említését az is motiválta, hogy bemutassam, az aktuális és a beágyazott megnyilatkozó perspektívájának érvényesítése és érvényesülése miként eredményezi az idéző konstrukciókat. E példák tehát a (12a)-tól a (12m)-ig azt is szemléltetik, hogy az aktuális megnyilatkozó perspektívájának határozottabb érvényesülése, illetve abeágyazott megnyilatkozó perspektívájának, valamint a perspektivizáció mértékének csökkenése miként alakíthatja az idézés konstruálási lehetőségeit és ebből következően az idéző konstrukciókat. 29 Lásd Langacker: Cognitive grammar, 2008; Tolcsvai Nagy (szerk.): Nyelvtan, 2017. s 64 c
