Seite 56 [56]
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS
a beágyazott beszélőre. A (11)-ben például az idézet élem, meggyőződésem a be¬
ágyazott megnyilatkozó referenciális központjából értelmezhetők, az E/1. szemé¬
lyű inflexiós morfémák nem az idéző, hanem az idézett beszélő kiindulópontjából
válnak értelmezhetőkké. A (11)-ben az, hogy az idézet teljes terjedelmében a
beágyazott megnyilatkozó referenciális központja érvényesül, az idézetet jelölő
idézőjel is felismerhetővé teszi. A függő idézésre az jellemző, hogy az idéző nem
helyezi át a referenciális központját a beágyazott megnyilatkozóra, így az idézés
teljes terjedelmében az idéző referenciális központja érvényesül. Ez az idézési
mód így arra is lehetőséget ad, hogy az idéző az idézni kívánt diskurzus
propozicionális összegzését adja vissza. E két, a referenciális központ áthelyező¬
désén, illetve át nem helyeződésén alapuló idézés között" jön létre a szabad
függő idézés. A szabad függő idézésre az jellemző, hogy az idézetben a referen¬
ciális központ szabad mozgása figyelhető meg. Tehát az idézett részben mind az
aktuális, mind a beágyazott megnyilatkozó tájékozódási centruma érvényesül.""§
A referenciális központ működése alapján felvehető idézésekről az is elmond¬
ható, hogy az idézés során a beágyazott beszélő perspektívája — a szubjektivizáció"??
mértékétől függően — megalkotható szubjektívabban vagy kevésbé szubjektívan.
Az egyenes idézetben, amikor a referenciális központ teljesen átkerül a beágya¬
zott megnyilatkozóra, a perspektíva erősen szubjektivizált típusával találkozunk,
mert ekkor a beágyazott megnyilatkozó diskurzusa teljesen előtérbe, az aktuális
megnyilatkozóé pedig háttérbe kerül. A függő idézési módot a perspektíva
objektivizáltabb színre vitele jellemzi. A szabad függő idézési módot pedig a
szubjektivizacié—objetivizacié szempontjabol az határozza meg, hogy a konst¬
ruálás során az aktuális megnyilatkozó milyen fokon enged teret az eredeti
diskurzus perspektívájának az érvényesülésére.
Az idézés tipológiai szakirodalmában az egyenes idézést univerzálisnak te¬
kintik. A függő és a szabad függő idézés ugyanakkor nem univerzális jelenség,
valamint számtalan konstruálási lehetősége létezhet. A nyelvek az idézés során
eltérő nyelvi eszközök által tehetik felismerhetővé, hogy az aktuális megnyilat¬
kozó a saját referenciális központját teljesen vagy részlegesen áthelyezi a beágya¬
zott megnyilatkozóra."" Az elsősorban referenciális központnak az idézetben
megfigyelhető működése alapján megállapított, fentebb ismertetett idézési lehe¬
tőségekkel kapcsolatban a jelen munka egyik fő kérdése az lesz, hogy a magyar
187 Vö. Kocsány: A szabad függő beszédtől, 1996.
188 A referenciális központ működésére lásd bővebben Az idéző konstrukciók fejezetet.
Lásd Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 95; lásd bővebben A kognitív nyelvészet
áttekintése fejezetet.
Vö. például Aikhenvald: Semi-direct speech, 2008; Jáger: Reported speech constructions, 2010;
Evans: Some problems, 2013.
189
190
s 54 e