OCR
AZ ÚJRAKONSTRUÁLÁS FOLYAMATA latkozónak arra is lehetősége van, hogy ezt a tájékozódási pontot áthelyezze egy másik megnyilatkozóra."? Az idéző a referenciális központ átadásával annak mértékében élhet, hogy az idézés során mennyire kívánja az eredeti diskurzus önállóságát megőrizni, mennyire kívánja a befogadót az eredeti diskurzusba visszavezetni. (11) Kovács László azt mondta, , Nem könnyen élem meg azt a helyzetet, hogya NATO olyan konfliktusba kényszerült Milosevics elnök politikája ellen, amelyre 50 éve nem volt példa, és mindez csatlakozásunk után nem sokkal történik. De továbbra non is meggyőződésem, hogy Magyarország az egyetlen helyes utat választotta" A (11) idéző részében az aktuális megnyilatkozó referenciális központja érvényesül. Abból kerül megalkotásra e rész szociokulturális szituáltsága, továbbá tér- és időjelölése. Az aktuális megnyilatkozó a példában nincsen jelölve, a konstruálás során a háttérben marad. Az idézésekben az válik meghatározóvá, hogy az idézett részben az aktuális megnyilatkozó a referenciális központját áthelyezi-e a beágyazott beszélőre, vagy az idézés teljes terjedelmében magánál tartja." A referenciális központnak az idézésekben történő érvényesülése alapján — mint arra a Bevezetésben ismertetett tipológiai munkák is rámutatnak - alapvetően három eljárást lehet elkülöníteni: amikor az akutális megnyilatkozó a saját, az idéző részben alkalmazott referenciális központját az idézet teljes terjedelmében áthelyezi a beágyazott megnyilatkozóra; amikor ezt nem végzi el, illetve a két eljárás mellett léteznek azok az esetek, amikor ezt csak részben végzi el: az idézett részben az aktuális és a beágyazott megnyilatkozó referenciális központja is érvényesül. Az idézetre koncentráló, az abban működésbe lépő referenciális központ alapján három idézési lehetőség vehető fel: az egyenes, a függő és a szabad függő idézés."" Egyenes idézéskor az eredeti diskurzus, illetve diskurzusrészlet visszaadásának célja irányítja az idéző nyelvi tevékenységét, amelynek következményeként az idézetben az események reprezentálása az eredeti diskurzust jellemző személy-, tér- és időbeli viszonyok működtetésével történik meg, mint az egyébiránt a (11)-ben látható. Erre az idézési módra tehát az válik jellemzővé, hogy az aktuális megnyilatkozó a saját referenciális központját az idézet teljes terjedelmében áthelyezi 183 Sanders-Spooren: Perspective, subjectivity, 1997, 85—86; lásd továbbá A kognitív nyelvészet áttekintése fejezetet. #4 #143419114 185 Csontos-Tátrai: Az idézés pragmatikai megközelitese, 2008, 66-67. Csontos-Tátrai: Az idézés pragmatikai megközelítése, 2008, 66—67; Tátrai: Bevezetés a pragmatikába, 2011, 154; Li: Direct and Indirect speech, 1986; Evans: Some problems, 2013. = 186 « 53 ¢