Seite 50 [50]
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS
(7b) Bizonygatta, hogy képes átvenni a hatalmat az NS véderejével (ez teljesen irreális
volt, mert az NS párttagsága 1940 tavaszára alig 2000 főnyire olvadt), kérte Norvé¬
gia német megszállását, és kijelentette, hogy kész a lehető legteljesebb mértékben
kielégíteni a német igényeket."
A (7a-b)-ből látható, hogy az idézőnek az idézett megnyilatkozáshoz fűződő
értékelései nem az eredeti diskurzus egy elemét jelenítik meg, hanem egyértel¬
műen az idéző perspektíváját juttatják érvényre. Az idéző rész e nyelvi elemei
— a (7a)-ban például a teljes joggal, a (7b)-ben pedig a zárójelben megjelenített
szövegrész — az idézőnek a diskurzus propozicionális tartalmához fűzött érté¬
kelését jeleníthetik meg. Az idézésben ennek további tipikus kifejezőeszközei
lehetnek a teljesen jogosan, joggal, értelemszerűen .""§
A fentebb bemutatott, az idéző rész lehetséges összetevőire fókuszáló elemzés
arra irányíthatja a figyelmet, hogy az idéző rész kontextualizáló szerepe egyfelől
az idézet, másfelől az idézés kontextualizálását is jelenti. Az idéző rész az idéze¬
tet eltérő mértékben kontextualizálhatja, az idézet ezáltal eltérő mértékű
metapragmatikai tudatossággal!" válhat elérhetővé, illetve eltérő módon válhat
jelöltté a perspektivizáció ténye. Az idézéseket jellemző metapragmatikai tuda¬
tosság attól függően lehet eltérő mértékű, hogy az idéző rész mennyi informá¬
ciót közöl azokról a körülményekről, amelyek az idézett megnyilatkozás eredeti
kontextusát alkották, azaz milyen mértékben válik reflexió tárgyává a beágyazott
diskurzus résztvevőjének vagy - társalgások idézésekor — résztvevőinek nyelvi
tevékenysége. A metapragmatikai tudatosság kérdéséhez tartozik továbbá az is,
hogy az idézett rész mennyire és miképpen különül el a szöveg többi részétől.
Ahogy azt a példák is mutatták, az idézőjel, de mellette a dőlt betű vagy a gon¬
dolatjel az írott nyelvi tevékenységben az idéző résszel együtt alkalmazva növe¬
lik a metapragmatikai tudatosság mértékét. E jelzések az idéző részt akkor is
képesek egyértelművé tenni, amikor az nyelvileg alacsonyabb vagy alacsony
fokon válik kidolgozottá.
Ebből a szempontból a fenti áttekintő leírás alapján az idézésekben működő
metapragmatikai tudatosság mértékéről a következő összegző megállapítások
tehetők. Minél nagyobb fokú metapragmatikai tudatosság jellemzi az idézést,
tehát minél inkább kifejtett az idéző részben a megidézett diskurzus kontextu¬
165 #746955592
166 E nyelvi elemek működését további példákkal lásd Az idéző igék működése az idézésben, továb¬
bá a Figyelemirányítás az idézésben. A mutató névmás elem jelenléte és szerepe az idézésben
fejezetekben.
167 Lasd még Verschueren: Understanding pragmatics, 1999, 187-198; a metapragmatika elterö,
részben tágabb értelmezésére läsd Mey: Pragmatics, 2001, 173-205.
.48 +