Oldal 41 [41]
OCR
AZ ÚJRAKONSTRUÁLÁS FOLYAMATA Mindezek alapján az idézés alapvetően referenciapont-szerkezetként""" értelmezhető, amelyben egy — a megértés és értelmezés szempontjából — célként megjelölt nyelvi kifejezést egy másik nyelvi kifejezés, a referenciapont aktiválásán keresztül lehet megérteni."7 Az idézésben mint referenciapont-szerkezetben az idéző tevékenység, illetve az azt reprezentáló idéző rész funkcionálhat referenciapontként, amely az idézés során megnyit egy összetett fogalmi tartományt, kijelöl egy nézőpontot, ahonnan a konceptualizáló fogalmilag és nyelvileg megkonstruálja a megnevezendő eseményt, az idézetet. Az idéző rész mint kognitív ösvény a feldolgozási, befogadási folyamatban eljuttatja a konceptualizálót a referenciaponttól a célig, utóbbit a figyelem központjába helyezve. Az idéző rész azért töltheti be a referenciapont funkcióját, mert a diskurzus egészét tekintve könnyebben hozzáférhető, mint a célként elérni kívánt idézet. Az általa reprezentált jelentéstartalom miatt viszont már az idézet és az idézés ténye is előkészítettnek tekinthető. Az idéző rész mint referenciapont működése addig áll fenn, amíg a konceptualizáció, tehát az, hogy egy diskurzusrészt idézetként, a teljes részt pedig idézésként értelmezzük, be nem teljesedik. Ez alapján az idézés alapvetően kettős figyelemirányítással is jellemezhető, amelyből az egyik az összetevők szintjén, a másik az idézés szintjén figyelhető sow meg. A teljes idézést tekintve ugyanis először az idéző részre irányul a figyelem, majd — a kiterjedő aktivációval, mely során az idéző rész által aktivizált és aszszociált jelentés miatt az idézet idézetként való értelmezése könnyen hozzáférhetővé válik — az idézetként megkonstruált diskurzusrészre. Mindezen folyamat akkor is működésbe lép, amennyiben az idéző rész az idézetbe ágyazódva vagy — mint az a (2a)-ban megfigyelhető — az idézet után jelenik meg, vagy amikor nem kap teljes nyelvi kifejtést. Utóbbi esetekben — mint példaul a (2b)-ben látható - az irott nyelvi tevekenyseg sorän konvencionalizälödott iräsk&pi megoldások (is) képesek az idézés tényét kidolgozni, tehát azt, hogy az adott szövegrész az aktuális megnyilatkozótól eltérő személyhez köthető. Az idéző rész és az idézet egymáshoz viszonyított sorrendje nem egyszerű linearitást jelent, hanem az előtérbe és a háttérbe kerülő folyamatokhoz való kognitív ösvény megalkotásának, a megértés és az értelmezés elérhetővé tételének módját. Az idézés megalkotása során — mint az az (la—b) és a (2a—c) példakbdl is látható — az idéző az idézésre szánt és a saját diskurzusäval, valamint a befoga126 Langacker, Ronald W.: Grammar and conceptualization, Berlin - New York, Mouton de Gruyter, 1999, 174; Tolcsvai Nagy: Kognitiv szemantika, 2010, 79-81; uö: Jelentestan, 2017, 250-251; läsd meg A kognitiv nyelveszet attekintese fejezetet. 127 A narratív idézés bizonyos eseteiben a referenciapont-szerkezet már nem feltétlenül érvényesül. Lásd Az idéző konstrukciók fejezetet. + 39 +
