Oldal 38 [38]
AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS
meg, hanem átmenetet képezhet azon kategóriák között, amelyekben a
diskurzusköziség jelöltté válhat (a hyper- és metatextualitás eseteit érintve).
Szükségessé válhat arról is szólni, hogy a fentiekben összegzett újrakonstru¬
álás akkor is működésbe lép, amikor nem egy a ,valós""" világból származó
megnyilatkozás idézése zajlik. A fikcionalitással élő, elsősorban a (szép)irodalmi
szövegekbe ágyazódó idézések (például szereplői párbeszédek) az újrakonstru¬
álást csupán más minőségben valósítják meg, mint azok az idézések, amelyek
nem az esztétikai kommunikációval jellemezhető szövegtípusba ágyazódnak.
Egy fikcionális világban elhangzott diskurzus idézésekor az eredeti diskurzus
nem vonatkoztatható közvetlenül a való világgal kapcsolatos tapasztalati tudás¬
ra," ekkor egy fikcionális világban megalkotott mondás újrakonstruálása zajlik:
a mondás nem beszédként, hanem ,eljátszott beszédként"" fogható fel. Ezen
idézéseket a de Man-i prosopopeia fogalmával lehetne jellemezni, hiszen az
eredeti diskurzus önmagában fikció, , hangkölcsönzés révén életadás", "? majd
annak újrakonstruálása. A fikcionális világteremtésben történő idézések (példá¬
ul szereplői megnyilatkozások idézése) esetében tehát szorosan véve nem egy
létező diskurzus újrakonstruálásáról, hanem ,,maszkadas”-rol, ,,arcot adas”-r6l
van szó, , egy hiányzó, holt vagy hang nélküli fiktív megszólítása" zajlik, , mely
a megszólítottat a beszéd képességével ruházza fel, s megteremti számára a
válaszadás lehetőségét". "" De azáltal, hogy elfogadjuk a , fikciós egyezményt",
elfogadjuk azt is, hogy a fikcionalitással jellemezhető (szép)irodalmi szövegekbe
ágyazódó idézetek alkalmával valaki szavainak visszaadása zajlik."
A két eset közötti átmeneti kategóriában — az idézést jellemző újrakonstruá¬
lási folyamat eredményeképpen, illetve főként az idéző adaptív tevékenysége
miatt -— léteznek olyan esetek, amelyek ugyan nem egy fikcionális perspektívát
működésbe hozva tesznek egy megnyilatkozást hozzáférhetővé, de egy megnyi¬
latkozás vagy annak egy részletének újrakonstruálása miatt felvethető, hogy az
19 Lásd bővebben Diskurzusköziség, intertextualitás fejezet.
Itt a valós idézőjelbe tételével azt kívánom megjeleníteni, hogy az irodalmi és nem irodalmi
szövegek között nem lehet egyszerűen a valós-fiktív dichotómiája alapján különbséget tenni,
,az irodalom a fiktív és az imaginárius összejátékából nő ki". Läsd Iser, Wolfgang: A fiktív és
az imaginárius. Az irodalmi antropológia ösvényein, ford. Molnár Gábor Tamás, Budapest,
Osiris, 2001, 17-18.
V6. Anderegg, Johannes: Fikcionalitas és esztétikum, ford. V. Horvath Karoly, in Thomka Beata
(szerk.): Narratívák 2. Történet és fikció, Budapest, Kijárat, 1998, 43— 47.
12 Iser: A fiktív és az imaginárius, 2001, 33.
113 De Man, Paul: Az önéletrajz mint arcrongálás, ford. Fogarasi Gyorgy, Pompeji, 8. évf., 1997/2-3,
101.
114 Uo.
115 Eco, Umberto: Hat séta a fikció erdejében, ford. Schéry András, Budapest, Európa, 1995, 105.
u6 Vö. Iser: A fiktív és az imaginárius, 2001, 33—34.
110
111
. 36 +