Seite 28 [28]
A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE
tartományokba rendezett hálózata, ez a hálózat képezi a nyelvi elem jelentés¬
szerkezetét", " egy fogalom nem önmagában áll, hanem a vele viszonyba kerülő
más fogalmakkal. A megnevezés során a fogalom e viszonyrendszerben dolgo¬
zódik ki, profilálódik, kerül a figyelem előterébe a figura-alap megoszlásban.
A nyelvi szerkezet szerint ugyanakkor megkülönböztethető nem részle¬
tező és részletező jelentésszerkezet. Jelen munka szempontjából az utóbbira
érdemes figyelni, ezen szerkezetileg is összetett jelentésszerkezetek közül is
elsösorban a kompozitumszerkezetre és a referenciapont-szerkezetre. A kom¬
pozitumszerkezet ,,két komponensszerkezet általában aszimmetrikus kap¬
csolata, amelyben az egyik komponens kidolgozza a másik komponens egy
szemantikai összetevőjét"." A referenciapont-szerkezetben egy mentálisan
könnyen hozzáférhető jelentésszerkezetből (referenciapont) válik elérhetővé egy
nehezebben hozzáférhető. A referenciapont azért töltheti be ezt a funkcióját,
mert a jelentése könnyebben elérhető a konceptualizációt végrehajtó befogadó
számára, mint a célként megjelölt jelentésszerkezet.""
A diskurzusokban konkrét, aktuális jelentéseket konstruálunk: alakítunk ki
és dolgozunk fel, amelyek a sémák megvalósulásaiként értelmeződnek. , A konst¬
ruálás egy világbeli esemény, egy jelenet feldolgozó (elemző) megértése és
fogalmi megalkotása valamilyen módon, több lehetséges módozat közül."""
A konstruálás folyamatában a beszélő/szövegalkotó és a hallgató/befogadó nyel¬
vi kifejezések és grammatikai szerkezetek által fogalmi tartalmakat tesz hozzá¬
férhetővé, illetve dolgoz fel."
Ugyanazt a jelenetet, eseménysort, viszonyt többféleképpen lehet kidolgozni
és hozzáférhetővé tenni. A konstruálás során egy vagy néhány összetevőre
irányítható a figyelem, mely(ek) így a figyelem fókuszába kerülve a többi össze¬
tevőhöz képest a figyelem előterébe állnak, a többi összetevő pedig háttérként
működik, az előtérbe kerülés konceptuális alapját képezve. Az összetevők egy¬
más jelentését dolgozzák ki: egy nyelvi kifejezés az előtér-háttér viszonyban
profilálódik. Az előtérbe kerülő összetevő, a profilált elem az adott nyelvi kife¬
jezés aktuális jelentését eredményezi. A nyelvi konstrukciókban a fogalmak és
”* Tolcsvai Nagy: Jelentestan, 2017, 218; lásd még Langacker: Foundations, 1987.
> Tolcsvai Nagy: Jelentestan, 2017, 246; vö. tovabbä 247-250; lasd még Langacker: Foundations,
1987, 277-326.
7° Läsd Tolcsvai Nagy: Jelentestan, 2017, 250-251.
7 Tolcsvai Nagy: Bevezetés, 2017, 42, kiemeles tölem (Cs. N.). Vö. meg Langacker: Cognitive
grammar, 2008, 55.
78 Tolcsvai Nagy: Bevezetes, 2017, 42-50; vö. meg Langacker: Foundations, 1987, 118-120; Tätrai:
Pragmatika, 2017, 911.
.26 +