Oldal 26 [26]
OCR
A KOGNITÍV NYELVÉSZET ÁTTEKINTÉSE határozza meg, miként ismerjük, illetve dolgozzuk fel a tapasztalati tér összetevőit, másfelől milyen tapasztalati térben tesszük ezt meg. A tapasztalat alapján szerzett tudás elmében való rögzítését az absztrahálás, a sematizáció folyamatán keresztül végezzük el, majd az így kialakított fogalmat nyitott kategóriákba rendezzük. A séma szervezett memóriastruktúrát is jelöl, amely a világról való tudásunkat, elvárásainkat rendszerezi, és az észlelést, a feldolgozást, az emlékezést és a következtetéseket irányítja." A megismerő ember elméje a külső hatásokat észlelésként feldolgozza, többnyire nem tudatosan. A fontosnak ítélt észlelési összetevőket kiválasztja, függetleníti az észlelés körülményeitől, és általánosítja, azaz absztrahálja információvá alakítva. Ekképp tárolja és vonatkoztatja az adott kategóriába tartozó példányokra. [...] A sémák" a nyelvről való tudásban dekontextualizáltak, azaz függetlenednek a memóriában a számos ténylegesen tapasztalt előfordulástól, de háttértudásként általában hozzájuk kapcsolódik a prototipikus kontextus, szorosabban a behívott fogalmi környezet." A megismerés során elvonatkoztatások révén, kategóriákba rendezve tároljuk a tudásunkat. Miként a dolgokat, a nyelv egységeit is mint példányokat kategóriákba soroljuk be a felismert tulajdonságok alapján." A besorolás fő elve a családi hasonlóság: a kategóriába addig sorolunk be valamit, amíg legalább egy olyan tulajdonságot fedezünk fel a példányban, amely a kategóriára jellemző. Ezáltal a kategória nem minden példánya rendelkezik ugyanazon tulajdonságokkal, nem minden tagja egyenrangú: vannak központi példányok, melyek a kategória legtöbb tulajdonságának megfelelnek, és vannak periférikusak, melyek a kategória kevesebb tulajdonságával rendelkeznek. Egy-egy példány ezáltal több kategóriába is tartozhat, a kategóriák határai nem élesek, hanem érintkeznek egymással. A kategória ezek mellett tartalmazhat ún. prototipikus példányt: ez a kategória minden tulajdonságának megfelel. 6 © Vö. Bartlett, Frederic Charles: Remembering: A Study in Experimental and Social Psychology, Cambridge, Cambridge University Press, 1932; Rumelhart, David E. - Ortony, Andrew: The Representation of Knowledge in Memory, in Anderson, Richard C. — Spiro, Rand J. — Montague, William E. (eds.): Schooling and the acquisition of knowledge, Hillsdale, NJ., Erlbaum, 1977, 99-135. Kiemelés tőlem (Cs. N.). 71 Tolcsvai Nagy: Bevezetés, 2017, 33, 34-35; lásd továbbá Langacker: Foundations, 1987, 116-137. Tolcsvai Nagy: Kognitív szemantika, 2010, 24; vö. még Tolcsvai Nagy: Bevezetés a kognitív nyelveszetbe, 2013, 114-129; Tolcsvai Nagy: Jelentestan, 2017, 215-222; anem tudomänyos, ún. népi megismerésre lásd bővebben pl. Rosch, Eleanor: Human Categorization, in Warren, N. (ed.): Studies in Cross-Cultural Pshychology, Vol. I., London, Academic Press, 1977, 1-49; Eysenck, Michael W.- Keane, Mark T.: Kognitív pszichológia, ford. Bocz András, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadö, 1997, 280-287; Geeraerts, Dirk: Diachronic Prototype Semantics: A Contribution to Historical Lexicology, Oxford, Clarendon Press, 1997, 10-22. a s s 24 +
