Seite 23 [23]
OCR
BEVEZETÉS elsősorban az MNSZ2 felhasználásával végzett, az idézés működését elemző kutatásaimnak. Az elméleti rész után következő fejezetek nyelvi mintán végzett kutatásokon alapulnak. Ezekben a kutatásokban az idézések működését a magyar nyelvben vizsgálom, az idézésben funkcionáló összetevők előtérbe állításával. E vizsgálatok természetszerűleg nem helyettesítik a nagyobb nyelvi mintán végzett vizsgálatokat. Elsődleges célom az volt, hogy az idézés és az abban funkcionáló összetevők ne csupán teoretikusan, hanem empirikus vizsgálatok alapján váljanak bemutathatóvá. Az idézés működését bemutató fejezeteket a magyar nyelvben megállapítható idéző konstrukciók elemzésével kezdem. A konstrukciók elemző bemutatása során az idézés nyitott kategóriaként történő értelmezésére teszek javaslatot, az eltérő konstruálási módokat az idézésben működő perspektivizáció és az aktuális megnyilatkozó perspektívájának különböző fokú érvényre jutásával magyarázom, valamint ebben a fejezetben a magyar szakirodalomban eddig nem vizsgált narratív idézési lehetőséget is felvetem. A következő fejezetben az MNSZ2 alkorpuszaiban azt a kérdést vizsgálom, hogy a megállapított idéző konstrukciók az alkorpuszokra jellemzővé válnak-e. Az MNSZ2 alkorpuszai ugyan nem fedik le a szövegtípus és a műfaj kategóriáit, de reményeim szerint ez a vizsgálat előkészíti a későbbi, az idéző konstrukcióknak a szövegtípus és a műfajhoz történő kapcsolását. Ezt a vizsgálatot — a következő fejezetet előkészítve — azzal is sow kiegészítem, hogy az idéző konstrukciók mutatnak-e fel kapcsolatot azzal, hogy sow az aktuális megnyilatkozó milyen idéző igét alkalmaz a beágyazott megnyilatsw sow kozas beszédaktusanak visszaadására. Tehát az idéző konstrukciók idéző igékre jellemzővé válnak-e. Ezután az idéző igék szemantikai és pragmatikai elemzését végzem el. Majd az idézésben működő figyelemirányítás kérdéséből kiindulva az idéző rész mutató névmási elemének működését elemzem. E nyelvi elem működésének bemutatása során azt a fő kérdést járom körül, hogy az az idézés során mikor és miként valósítja meg a diskurzusdeixis műveletét. A következő fejezetben a tudomány szakszövegeinek elemző vizsgálatát teszem meg. E vizsgálatot elsősorban az indokolta, hogy azon az idézés műveletét megvalósító esetek is bemutathatóvá váljanak, amikor a perspektivizáció ténye implicit(ebb) módon valósul meg. Ezzel a vizsgálattal továbbá az idézésnek az írott nyelvi diskurzusokban való működése is határozottabban vizsgálhatóvá válik. Végezetül az önidézés kérdésével foglalkozom, bemutatva azt, hogy ez a jelenség milyen lehetőségeket valósíthat meg az idézés kategóriájában. A fentebb összegzett kutatások nemcsak az idézés központi összetevőire fókuszálnak. A vizsgálatok során az idézet kontextualizációját elvégző nyelvi elemek és az idézetre irányuló reflexiók elemzése is minden esetben megvalósul, továb+ 21°
